Több évtizedet igényel a környezeti kármentesítés

Több mint 15 ezer szennyezett terület szerepel a KVM listáján, amelyek rendbetételére az 1996-ban indult országos környezeti kármentesítési program (okkp) keretében kerülhet sor. Az okkp szerint 2030-ig kell az összes magyarországi környezetszennyezést felszámolni. Az ártalmatlanítás költségeit induláskor mintegy ezermilliárd forintra becsülték, amelynek 40 százalékát közpénzekből kellene finanszírozni. Ugyanakkor 1996-tól 2002 végéig a különböző állami szervezetek csak 56 milliárd forintot fordítottak kármentesítésre, s ebből az összegből 230 terület rendbetétele kezdődött meg. A környezetvédelmi tárca - az elmúlt évekhez hasonlóan - az idén is egymilliárd forintot tud a feladatokra biztosítani.

A társhatóságokkal és az önkormányzatokkal együttműködve, az átfedések megszüntetését követően elkészült az előzetes lista a legveszélyesebb területekről - tájékoztatta lapunkat Balásházy László, a KVM illetékese. Szerinte nem zárható ki, hogy további jelentős szennyeződésekre is fény derül, de ennek valószínűsége egyre csökken. Az ún. prioritási lista összeállítása során a környezeti-egészségügyi szempontok az elsődlegesek, ugyanakkor a költséghatékonyság követelményei is beépülnek az értékelésbe. A veszélyesség becslése nemzetközileg elfogadott módszerekkel történik, ezek alapján egy hatfokozatú skálába sorolták az egyes területeket. A jelenlegi rangsor azonban még változhat, mivel ismereteink folyamatosan bővülnek. A teljes számbavételre még további 3-4 évre van szükség, de a rendbetétel már a felmérésekkel párhuzamosan zajlik - tette hozzá a szakértő.

A szakember a legveszélyesebb területek közül a nagytétényi Metallokémia, a budafoki gázgyár, az üröm-csókavári kőfejtő, a fűzfői gyártelep okozta károkat, valamint a garéi szenynyezést emelte ki. A helyreállítás költségeit előzetesen azonban nehéz megbecsülni, mert az függ a jogerős bírósági határozat által megállapított, elérendő célállapottól és az alkalmazott technológiától. Emellett a kármentesítési munkákat végző vállalkozók árajánlataiban is jelentős eltérések lehetnek.

A nyilvántartott 15 ezer terület esetében jelentős számban ismert a környezetkárosodás felelőse. A felelősség megállapításakor - az uniós gyakorlatnak megfelelően - "a szennyező fizet" elvet igyekszünk érvényesíteni - mondta Pálos Endre, a KVM mellett működő kármentesítési iroda munkatársa. A hatályos kormányrendelet szerint a terület jelenlegi tulajdonosa felelős az 1995 után történt szennyezésért akkor is, ha a szennyezésben ő maga vétlen, de az okozó személye nem bizonyítható. A gyakorlatban azonban mindig egyedi eseteket kell vizsgálnunk, az ügyek többnyire bírósági útra kerülnek - tette hozzá. Fedezethiányos jogutód felelősök pályázati rendszerben kaphatnak állami támogatást, például a környezetvédelmi alap célelőirányzatból (kac).

Ha a felelős jogutód nélkül megszűnt, esetleg felszámolás alatt áll (és a felszámolási vagyon bizonyítottan nem elégséges a kármentesítési feladatok elvégzéséhez), akkor a szennyezést állami felelősségi körbe kell sorolni. Állami feladat az olyan tartós károsodások megszüntetése is, amelyeket valamilyen állami költségvetési szerv okozott. Az okkp egyes alprogramjai az állami tulajdonban lévő vagyon kármentesítését célozzák, a megfelelő állami vagyonkezelők irányítása alatt. Ilyen alprogram keretében történik például a MÁV Rt. környezetszennyezéseinek felszámolása és a volt szovjet ingatlanokon történő kármentesítési munkák elvégzése is.

A fejlett nyugati országokban is viszonylag későn, körülbelül 10-15 éve ismerték fel, hogy a szennyezett területek fokozatos kármentesítését el kell végezni. A problémára Németország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Államok reagált az elsők között. Jelenleg szinte valamennyi EU-tagállamban folyamatban van egy magas szinten koordinált program végrehajtása. A hazai kármentesítési program kiindulópontjának a kormány 1991. évi intézkedési terve tekinthető, amelyben megjelent a felhalmozódott környezetszennyezések felmérésének és megszüntetésének feladata. Pénzügyi források hiányában 1995-ig csak a kiürült szovjet laktanyák és gyakorlóterek okozta környezeti károk helyreállítása kezdődött meg. A privatizáció során sok külföldi befektető aggodalmát fejezte ki az "örökölt" környezeti károk kockázata miatt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány 1996-tól elindította az okkp-t, amely a talajban és a felszín alatti vizekben felhalmozódott szennyeződések feltárását, majd megszüntetését tűzte ki céljául. A feladatok végrehajtása több évtizedet vesz igénybe. Kormányrendelet szerint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken (ivóvízbázisok, nyílt karsztvizek) a kötelezettnek legkésőbb 2010 végéig kell megszüntetnie a szennyeződést. Az EU vízkeretirányelve alapján 2015-re az összes felszíni és felszín alatti víznek megfelelő állapotba kell kerülnie. A hazai anyagi források szűkösek, további támogatási lehetőségek feltárására van szükség. Ennek érdekében a környezetvédelmi tárca el is készítette projektjavaslatait, hogy hazánk uniós forrásokból támogatást kapjon a kármentesítési munkákra.