Piacnyitás áremelkedéssel

Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgató-helyettese



A magyar gazdaságban a gáz mint energiahordozó felhasználási aránya az európai átlaghoz viszonyítva nagy. Ehhez járul, hogy a felhasználás szezonális, döntő része a téli időszakra esik, és nagysága erősen időjárásfüggő. A fűtési célú gázigény az utóbbi években - elsősorban a falugázosítási program eredményeként - gyorsan nőtt. Az igények növekedésével az ellátásbiztonsághoz szükséges távvezetéki és tárolási infrastruktúra fejlesztése a költségektől eltérített gázárak miatt nem tartott lépést.

Így a gázpiac megnyitására olyan feltételrendszerben kerül sor, amelyben a nagy és folyamatosan növekvő fogyasztói igényekkel szemben forrásoldalon nincs túlkínálat. Inkább a korlátos források kontingentálása - az arra alkalmas, más tüzelőanyaggal is működőképes alternatív fogyasztók gázfelhasználásának korlátozása, azaz hiánygazdálkodás - jellemző. Egy ilyen rendszerben az ellátásbiztonság - tűrhető fogyasztói érdeksérelemmel történő - garantálása inkább koncentrált, összehangolt döntéseket, mint a sokszereplős piac autonóm, egymással összhangban nem lévő, saját optimumot megcélzó döntéseit igényli.

Az előbbiekből adódóan a piacnyitás gazdaságra gyakorolt hatásai eltérőek lesznek rövid és hosszú távon. Az első és a fogyasztók számára legfontosabb következmény: a nyomott, költségeket nem fedező árak nem tarthatók, az ellátásbiztonság érdekében szükséges távvezetéki és tárolói beruházások megvalósíthatósága is az árak növelését igényli. A beruházások bizonyos szektorokban gazdaságélénkítő hatással járnak, a gáz drágulása racionálisabb felhasználásra, ugyanakkor az energiahordozó-igényes, költségérzékeny szektorokban a piaci pozíciók relatív romlásához vezethet. Megszűnhet az eddigi mesterségesen olcsó gázárakból adódó költségelőny, illetve a háztartási fogyasztás termelői fogyasztás terhére történő keresztfinanszírozása. Az ellátásbiztonság nyitott piaci feltételrendszerben történő garantálása lényeges költségnövekedéssel jár, és nem bizonyos, hogy ezt a kereskedelmi verseny már rövid távon kompenzálni tudja. Hosszabb távon az infrastrukturális feltételek megteremtését követően kínálati oldalon is sokszereplőssé válhat a piac, ami meghatározott fogyasztói típusok számára vagy szezonálisan árelőnyökkel is járhat. Az árszínvonalat azonban a távoli gázforrások hozzáférhetősége, új transzkontinentális gázvezetékek létesítése határozza meg. E tekintetben kérdéses, hogy a gázkereskedők hajlandók-e közreműködni ezen beruházások finanszírozásában, vagy arra várnak majd, hogy a jelenlegi szereplők létesítsenek számukra infrastruktúrát.







Szitó János, a Panrusgáz Rt. vezérigazgatója





Remélem, hogy a gázpiac nyitása nem fogja jelentősen megváltoztatni a magyar gazdaságot, ugyanakkor a háztartásokat - idővel - energiatakarékosságra fogja ösztönözni. Magyarország egy olyan régióban fekszik, melyben az orosz földgáznak nincs alternatívája. A hazai termelésű földgáz önköltsége alacsonyabb, mint az importgáz határparitásos ára, ugyanakkor készleteink már jórészt kimerültek. A további kutatás nagy eredményeket nem hozhat, mivel a lehetséges készletek nagy részét már megtaláltuk. A rendelkezésre álló infrastruktúra ugyan gazdaságossá tehetné a kisméretű, úgynevezett szatelitmezők termelésbe állítását és ezzel a mai, 3 milliárd köbméteres évi termelés szinten tartását, ha ezt nem fojtaná meg a megemelt bányajáradék. A növekvő fogyasztás csak importból elégíthető ki. Ennek pedig egyetlen reális forrása az orosz gáz. Ezen forrás rendkívüli fontosságát és megbízhatóságát az EU már belátta. Mi még nem, jóllehet a közeljövőben fogjuk ünnepelni az orosz gázszállítás 30 éves évfordulóját.

A verseny azon múlik, hogy ki, vagy kik is lesznek azok, akik eladják Magyarországon az orosz gázt. Ez pedig az értékesítési lánc növekedését fogja jelenteni, amit végül is a fogyasztó fog megfizetni. Jó példa erre a ma is létező, szintén politikai indíttatásra létrehozott úgynevezett "diverzifikált" gázbehozatal (1996 óta), mely a vonatkozó kötések esetében már önmagában 25-30 százalékkal növelte a földgáz beszerzési árát. Bizonyára számos ajánlatot kapnak majd a szabadpiacra kilépni szándékozók, de jól fontolják meg, hogy mit fogadnak el, mert az ellátás biztonsága és garanciái is a termék árába vannak beszámítva. Szélhámosokkal pedig teli a világ?