Az adóelőleg levonása nem maradhat el

Az APEH ellenőrzést folytatott egy rt.-nél az 1999-es és a 2000-es évre vonatkozóan.

Ennek során megállapította, hogy az rt. megbízási szerződést kötött M. J.-vel. M. J. megbízási jogviszonyban, egyéb önálló tevékenységként vé-gezte az rt.-ben az üzemeltetési munkálatokat. Annak ellenére, hogy a szerződést személy szerint vele kötötte meg az rt., az általa teljesített

szolgáltatásokról az M. J. és Tsa Bt. állított ki a számlákat. Az rt. ezeket a számlákat befogadta, és rendre ki is fizette. Mindkét fél eljárása szabálytalan volt.

Az M. J.-vel kötött szerződéssel kapcsolatban a bt. nem állíthatott volna ki számlákat, hiszen nem ő volt a szerződő fél. Az rt. pedig azokat nem fizethette volna ki. Az rt. eljárása egyébként ellentétes volt a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított törvény rendelkezéseivel. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a 2004. január elsejétől hatályos jogszabályok értelmében is az lenne. M. J. megbízási jogviszonyával kapcsolatban az rt. ugyanis nem vonta le és nem is fizette meg a személyi jövedelemadó-előleget.

Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenységek körébe. A kifizetőnek az általa kifizetett jövedelemből 40 százalék adóelőleget kellett volna levonnia akkor is, ha a kifizetés számla alapján történik. (A most hatályban lévő szabályok szerint 38 százalékot.)

Az önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett bevétel teljes összegéből, vagy a magánszemély nyilatkozatában megjelölt hányaddal (maximum 50 százalékkal) csökkentett részből kell az adóelőleg-számítás alapjául szolgáló jövedelmet meghatározni.

Amennyiben a magánszemély nem nyilatkozott, úgy a kifizető a kifizetés teljes összegének 90 százalékát tekinti az adóelőleg-számítás alapjának.

Az adózó - jelen esetben az rt. - eljárása ellentétes az adózás rendjéről szóló rendelkezésekkel is. Ezek szerint az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó - az rt. - önadózás útján teljesíti. A kifizetőnek olyan bizonylatot kell kiállítani és kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg alapjául szolgáló összeg és a levont adóelőleg összege.

A revízió szerint a társaság mulasztást követett el a vizsgált években, amikor nem vont személyi jövedelemadó-előleget az M. J.-nek történt kifizetésekből: 1999-ben 3 millió forintból, 2000-ben pedig 9 millió forintból mulasztotta el a 40 százalékos mértékű adóelőleget levonni.

Az adólevonási kötelezettség elmulasztása miatt az adózás rendjéről szóló törvény értelmében 20 százalékos mulasztási bírság szabható ki. A bírság alapja: 1999. évben 1,2 millió forint, 2000. évben pedig 3,6 millió forint. Összesen 4,8 millió forint.

A bírság kiszabásán kívül a hatóság természetesen személyi jövedelem adónemben 12 millió összegű hiányt is megállapított, valamint elrendelték az M. J. és Társa Bt.-nél is az adóvizsgálat lefolytatását.