BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csődbe ment a legnagyobb orosz kriptobányász, ám nem a kriptók mélyrepülése miatt

Az orosz vállalat vezetője háziőrizetben van, a hatóságok adócsalással vádolják. A BitRiver kálváriáját nem a bitcoin és a kriptopiac mélyrepülése okozza, hanem az, hogy több orosz régió is betiltotta a kriptobányászatot, annak túlzott energiaigénye miatt.

A csőd közelébe került a legnagyobb orosz kriptobányász, a BitRiver, ám ennek az oka a híradások szerint nem a kriptopiac és a bitcoin hónapok óta tartó lejtmenete áll a háttérben, hanem olyan tényezők, mint a cég ellen még az orosz-ukrán háború kezdetén bevezetett szankciók, vagy épp a kriptobányászat tilalma egyes oroszországi régiókban állnak.

Bitcoin,Gold,Coin,And,Defocused,Chart,Background.,Virtual,Cryptocurrency,Concept.
Az orosz kriptobányász nem a bitcoin zuhanása miatt került bajba / Fotó: tungtaechit

A kriptobányász hiába kapott előleget, nem szállította le a gépeket

A fizetésképtelenséget egy több mint 700 millió rubel (közel 3 milliárd forint) értékű előleg indította el, melyet az En+ leányvállalata, az Infrastructure Siberia fizetett ki a BitRiver 98 százalékos tulajdonosa, a Fox Group számára, bányászati eszközökért, ám a vállalat azokat nem szállította le. Az ügyben már tavaly áprilisban jogosnak ítélte az Infrastructure Siberia követelését egy irkutszki választottbíróság, ám a BitRiver alapítója és vezérigazgatója, Igor Runyec vitatja a vádakat.

Január 27-én azonban egy szverdlovszki bíróság is az Infrastucture Siberia javára ítélt, és megfigyelés alá helyezte a bticoinbányász tulajdonosát. Mindez óriási változás a cég életében, mely a 2024-es opénzügyi évben még több mint 10 milliárd rubel bevételt ért el. Fénykorában a BitRiver 533 MW áramot használt 15 adatközpontjában, ahol összesen 175 ezer bányagép működött.

A BitRiver kálváriája nem most kezdődött

Ám a Cryptonews összefoglalja szerint a BitRiver problémái túlmutatnak az En+ felé fennálló adósságon. Az Irkutszk régióban található adatközpontok nem működnek a régió déli felét célzó bányászati tilalom után, ahogy a Burjátföldre tervezett 100 MW-os adatközpont sem kezdte meg a működését, miután az idei évtől ott is tilos a bitcoinok bányászata.

Tavaly februárban pedig egy 40 MW-os, ingusföldi központ működésének vetettek véget a hatóságok a tilalom életbe lépése után. A cégtől a bíróságon további 133 millió rubelt követel az En+ Sbyt és 640 millió rubelt az Irkutsk Electrric Grid Company a villanyszámlák késedelmes fizetése miatt.

Mindeközben Runyect a hatóságok őrizetbe vették és vagyona eltitkolásával vádolják, amivel a cégvezető az adófizetést igyekezett elkerülni. 

A bíróság egyelőre háziőrizetet rendelt el a vállalkozóval szemben. Azonban a BtiRiver kálváriája és a bányászati tilalmak ellenére a kriptobányászat továbbra is népszerű Oroszországban, így a hálózatüzemeltető szerint tavaly 33 százalékkal nőtt a hálózatra kapcsolt bányagépek és adatközpontok kapacitása, elérve a 4 GW-ot.

Ez az olcsó orosz energia és a kriptók szankciók kijátszásában betöltött szerepe mellett nem is akkora meglepetés, ám a tilalmak jelzik, hogy a magas energiaigényű ágazatra azért nincs minden orosz régió felkészülve. A digitális eszközök mélyrepülése pedig világszerte megnehezíti ezeknek a cégeknek a működését.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.