Bútorgyártás: nehéz, de nem reménytelen
Az 1992-ig lényegében teljesen privatizált magyar bútorgyártás a Bokros-csomag okozta visszaesés után csak 1997-től indult lényegében folyamatos növekedésnek. Akkor azonban a növekvő jövedelmeknek és a külföldi konjunktúrának hála az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar ágazattá vált - olvasható a bútorszövetség közgazdasági szakértőjének, Laskay Lajosnak a tanulmányában. 1995-2002 között a termelés mintegy 77, az export 90, míg a belföldi értékesítés 74 százalékkal nőtt.
A 2002-es csúcs jórészt a lakástámogatási rendszernek volt köszönhető, ám már akkor is látszott, hogy világméretekben is átrendeződik a bútorgyártás, és ezzel párhuzamosan megváltozik a hazai termelés szerkezete. A nyugati dekonjunktúra azt is maga után vonta, hogy az addig az uniós piacot megcélzó lengyel, szlovák, cseh, román cégek itthon egyre erősebb konkurensekké váltak, főként az árban tudtak komoly versenytársai lenni a hazai gyártóknak. Az erős forint ebben segítségükre volt, hiszen a felértékelődő valuta olcsóbbá tette az importtermékeket.
A tavalyi első féléves adatok még arra utaltak, hogy az év eleji visszaesés után lassú növekedés kezdődik a hazai bútorgyártásban is, azonban az év második felének adatai nem igazolták ezeket a reményeket. A gyárak kibocsátása közel negyedével, 96,9 milliárd forintra esett viszsza, a hazai és a külpiaci értékesítés egyaránt csökkent: a keresletcsökkenés és az importverseny hatására a belföldi eladás közel harmadával, a kivitel 8,8 százalékkal mérséklődött.
A termelés valamennyi nagy alágazatban csökkent, a legnagyobb mértékű, mintegy 40 százalékos visszaesést a konyhabútorszegmens szenvedte el. Így számos bútorgyártó túlélési stratégiával indult neki a 2004-es évnek - mondta Hidas Mátyás, az 1990-ben alakult Magyar Bútor- és Faipari Szövetség elnöke, aki egyben a Stulwerk Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója is.
A legnagyobb árbevételű társaságnak számító, bőrgarnitúrákat gyártó Kanizsa Trend Kft. forgalmának 30 százalékát kitevő belföldi értékesítés 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez azonban csak arra volt elég, hogy az export csökkenését kismértékben kompenzálja, így a teljes forgalom 10 százalékkal múlta alul a 2002-est. Wilheim Gábor ügyvezető igazgató a magasabb rendelésállomány alapján úgy véli, az idei évben a visszaesés lelassul.
A piacvezető irodabútorgyárnak tekintett, minimális külpiaci értékesítéssel jellemezhető Garzon Bútor Rt. tavalyi forgalma szintén egytizedével lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a jövedelmezőség pedig ennél is jobban romlott - közölte Nagy Alajos elnök-vezérigazgató. A magyar tulajdonban lévő, tavaly hitelek nélkül dolgozó Garzon ezért drasztikus költségmérséklésbe kezdett.
Nagy gond, hogy a költségvetési intézmények kiadásait viszszafogó intézkedések a fő profilnak számító közületi termékek iránti keresletet számottevően mérsékelték. Ezért a cég a lakossági szegmensben újabb kereskedők bevonását tervezi. Számításaik szerint így is csak 2003-as bevétel négyötöde lehet az idei forgalom, ám a létszám- és költségcsökkentés nyomán a hatékonysági mutatók javulhatnak.
A holland Samas csoporthoz tartozó, kizárólag irodabútort gyártó 110 fős Falco Sopron Irodabútor Kft. a kiemelkedő 2002-es év után tavaly több mint 20 százalékos forgalomesést volt kénytelen elszenvedni. Bakonyi Gábor ügyvezető igazgató is a fő gondnak a mérséklődő állami fogyasztást tartja, de kiemelte az újra erősödő olasz, német, osztrák, lengyel import kedvezőtlen hatásait is. Ennek ellenére a tavalyinál valamivel jobb évet vár az idén. Kiemelte: Magyarország kivétel az európai országok között, mert a kiváló hazai minőség ellenére a vásárlók nagy része még mindig az importárut részesíti előnyben, ez pedig gond a hazai gyáraknak.
Hidas Mátyás is problémának tekinti a közép-európai országokból, főként Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából érkező nagy mennyiségű árut, amely a középkategóriában támaszt komoly versenyt, míg a távol-keleti termékek (például a malajziai faszék) az olcsó tömegbútoroknál szűkítik a piacot. A Falco Sopron első embere nem aggódik a bérfelzárkózás miatt: a munkavállalói jövedelmek emelkedése szerinte teljesítményfokozással ellensúlyozható.
A megkérdezett vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy az ország EU-csatlakozása nem okoz drámai változást, hiszen május elseje előtt is nullaszázalékos vám terhelte a külföldről behozott termékeket. Abban reménykednek, hogy az uniós játékszabályok betartása a szürkegazdaság megszűnéséhez vezet majd.
A vámhatárok megszűnése fokozza ugyan a bútorgyárak rugalmasságát, ám az irodabútornál fontos a szolgáltatás minősége, jellemző a márkahűség, az élőmunkaigény viszonylag csekély, a szállítási költség pedig magas, ezért nem lehet olyan intenzív a verseny.
A közbeszerzésekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Hidas Mátyás szerint a legnagyobb feladat az uniós közbeszerzési eljárások megismerése, miközben itthon is meg kell küzdeni a külföldi vetélytársakkal. Nagy Alajos szerint viszont a közbeszerzésnél a helyiek lesznek előnyben. Laskay Lajos úgy vélte: a kibővített közösség bútorfogyasztása és termelése mérséklődni fog, ezért az uniós exportbővítés nem valószínű, a hazai gyártás fejlődését a belpiac és új, nem EU-s viszonylatok segíthetik. Főként a FÁK-országok jöhetnek szóba. Hazai sajátosság, hogy mind a termelés, mind a kivitel zömét a kárpitos- és ülőbútorok teszik ki, így a fejlődés zálogai is ezek lehetnek.
Hidas Mátyás határozott véleménye, hogy a hazai bútorgyártásban hiányzik a kooperációs kultúra, nincs összefogás a cégek között. Üdvözítő lenne, ha kisebb gyártói szövetségek alakulnának, amelyekben szakosodott cégek vennének részt, így versenyképes áron tudnák kínálni a piacon portékáikat. Ennek egyik első példája a 2001 júniusában életre hívott Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, amelynek 84 bútor- és háttéripari vállalat a tagja. Elnöke Bakonyi Gábor, aki szerint a szóban forgó szervezet előnye a kooperáció mellett az informáltság. Hidas Mátyás úgy tartja, nagyot kell még előrelépni a marketing, de főképp az értékesítés terén.
