Sürgős döntést hoztak Magyarország legnagyobb gyárai a kormányváltás miatt: ez a válasza a szegedi BYD-nak és a debreceni CATL-nek – megszólaltak a kínaiak
Lázas alkalmazkodásba kezdtek a Magyarországon működő kínai vállalatok az új kormány hivatalba lépése után. A BYD már külön nyilatkozatban kötelezi a kivitelezőket a magyar munkajogi szabályok betartására, miközben a kabinet egyértelművé tette: vége lehet a korábbi engedékeny korszaknak.

Gyors és látványos alkalmazkodásba kezdtek a Magyarországon működő kínai vállalatok, miután az új kormány egyértelművé tette: a jövőben szigorúbban ellenőrzik a külföldi befektetőket, különösen a munkaügyi és környezetvédelmi szabályok betartását.
Azonnal reagáltak a kínai vállalatok
A legnagyobb figyelem most a BYD-re irányul. Az elektromosautó-gyártó a Szegeden épülő óriásüzemének kivitelezőitől már olyan nyilatkozat aláírását kéri, amelyben vállalják a magyar munkajogi előírások teljes betartását. A dokumentum külön kitér
- a bérezésre,
- a munkaidőre,
- a vízumokra,
- az egészségbiztosításra
- és a munkások kezelésére is.
A vállalat emellett új ellenőrzési rendszert vezetett be a helyszínen dolgozó üzleti vízumos alkalmazottak számára. Információk szerint előzetes engedélyhez kötötték a munkavégzést, hogy kizárják az illegális foglalkoztatás lehetőségét.
A lépések nem véletlenül történnek most. Magyar Péter miniszterelnök már a parlamentben is világosan jelezte, hogy az új kabinet szakítani akar azzal a gyakorlattal, amelyben a nagy külföldi befektetők sokak szerint különleges elbánásban részesültek.
Olyan Magyarországot építünk, ahol minden befektető tiszteletben tartja a törvényeinket, a környezetünket, a dolgozóinkat és a helyi közösségek biztonságát
– jelentette ki a kormányfő május 9-én.
A választási győzelme utáni sajtótájékoztatón Magyar Péter külön megemlítette a BYD-t és az akkumulátorgyártó CATL-t is, felszólítva a kínai cégeket a magyar környezetvédelmi és munkaügyi szabályok maradéktalan betartására.
Szegedi BYD-gyár: feljelentést tett a kormányhivatal környezetkárosítás miatt
A miniszter szerint a magyar emberek egészsége nem írható felül gazdasági érdekek miatt. Kemény fellépést ígérnek a hatóságok a szegedi BYD-gyár ügyében.
A háttérben komoly gazdasági érdekek húzódnak. Magyarország az elmúlt években a kínai vállalatok egyik legfontosabb európai belépési pontjává vált. Az Orbán-kormány idején sorra érkeztek a milliárdos beruházások, a kínai cégeket kedvező politikai környezettel és gyors engedélyeztetéssel fogadták.
A magyar beruházásösztönzési ügynökség adatai szerint tavaly 3,97 milliárd eurónyi kínai közvetlen befektetés érkezett az országba, ezzel Kína harmadik éve Magyarország legnagyobb külföldi befektetője lett.
A BYD hatalmas szegedi projektje mellett a CATL debreceni akkumulátorgyára is kulcsszerepet játszik ebben az ipari expanzióban. A CATL most közölte, hogy május 6-án elindult az akkumulátorcellák gyártása a Debrecen melletti üzemben, miután minden szükséges engedélyt megszereztek.
A debreceni beruházás ugyanakkor hónapok óta heves társadalmi viták kereszttüzében áll. A helyiek elsősorban a vízfelhasználás, a környezeti terhelés és az esetleges szennyezések miatt aggódnak. A vállalat szerint minden jelenlegi szabályozásnak megfelelnek, és a jövőbeni előírásokat is betartják majd.
A BYD esetében különösen érzékeny időszakban jött a szigorítás. Egy New York-i székhelyű munkajogi szervezet, a China Labour Watch nemrég arról számolt be, hogy a szegedi építkezésen dolgozó kínai vendégmunkások között több szabálytalanság is előfordulhatott.
A jelentés szerint voltak túlórával kapcsolatos problémák, visszatartott fizetések és vízumügyi visszásságok is.
A BYD erre reagálva közölte: átfogó belső vizsgálatot indított, amelyben a munkaerő-közvetítő cégek működését is ellenőrzik. A vállalat hangsúlyozta, hogy prioritásnak tekinti a munkavállalói jogok védelmét és a magyar, illetve európai uniós szabályok betartását.
Közben több Magyarországon dolgozó kínai üzletember arról beszélt az SCMP-nek, hogy a cégek most feszült figyelemmel követik, mennyire változik meg ténylegesen a hatósági hozzáállás. Sokan arra számítanak, hogy a korábban működő informális megoldások és gyorsított eljárások már nem lesznek elegendők az új politikai környezetben.


