Csak most derült ki: fű alatt eltörölte a Tisza-kormány Orbán Viktor utolsó szankcióját az ukránok ellen – azonnal kitört a felháborodás
Május 13-án véget ért a háborús veszélyhelyzet, és ezzel együtt hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek is. Többek között az a rendelet sincs már hatályban, amely tiltotta az ukrán agrártermékek behozatalát.
Nem tiltja már rendelet az ukrán termékek behozatalát
Az Agroinform cikke szerint a most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából, például:
- búza,
- kukorica,
- napraforgómag,
- repcemag,
- liszt,
- baromfihús,
- tojás stb.
A veszélyhelyzet lejártával az új Országgyűlés több rendeletet is törvényi szinten erősített meg, de az ukrán termékek tilalma nem tartozott közéjük. Csupán az került be az új törvénybe, hogy a termékek importját be kell jelenteni a Nébih-hez (ez eddig is előírás volt, érkezzen az áru bármely országból).
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) szerint a magyar gazdák érdekében szükség van az új jogszabály kiegészítésére, törvénybe foglalva az Ukrajnából érkező termékek behozatalának tilalmát.
Az elszálló műtrágyaáraktól is tart a NAK és a MAGOSZ
„Az Európai Unió által az import műtrágyára januártól bevezetett többletfizetési kötelezettség jelentősen meg fogja emelni a műtrágya árát” – hívta fel a figyelmet Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke Strasbourgban kedden.
Uniós, köztük magyar termelői szervezetek és számos európai agrár-érdekképviselet által Strasbourgban szervezett gazdatüntetésen Cseh Tibor András magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: a Hormuzi-szorost érintő konfliktus okozta krízis az import műtrágyára nézve is növekvő árszintet eredményez, amit az Európai Unió vonatkozó többletfizetési kötelezettsége jelentősen tovább fog emelni. Elmondta, az európai műtrágya-felhasználásnak több mint egyharmada importból származik, döntően Oroszországból és Fehéroroszországból, valamint Észak-Afrikából érkezik.
„Noha az import műtrágyákra kivetett új uniós többlet vámfizetési kötelezettség jelentősen megdrágította a készleteket, a magyar gazdák még nem szembesülnek a drágulással, mert a kereskedők tavaly készleteket halmoztak fel. Az idei év a műtrágyaellátottság szempontjából még nem okoz problémát” – jelezte Cseh Tibor András.
Kifejtette, hogy bár van hazai műtrágyagyártás, a Magyarországon felhasznált műtrágya jelentős része, mintegy 40 százaléka importból származik. Ennek túlnyomó része az orosz és fehérorosz piacokról érkezik. A jelenlegi európai bizottsági javaslatok (a megemelt vámtarifák ideiglenes csökkentésére) szerint az orosz és a fehérorosz műtrágya semmilyen szinten sem kap majd kivételt a többletfizetési kötelezettség alól.
Rámutatott, hogy a jövőben ezért azzal szembesülnek majd a magyar gazdák, hogy óriási áremelkedés lesz a műtrágya piacán. Ennek következtében a műtrágyafelhasználás, vele párhuzamosan pedig a termelés csökkenni fog. A termelésből kimaradó évek az európai piacon pedig azt fogják eredményezni, hogy még több import fog beáramlani az Európai Unióba, ami a fogyasztók szempontjából is rossz forgatókönyv. Az ugyanis, hogy nagy mennyiségű import műtrágya áramlik be Brazíliából, Ukrajnából vagy Marokkóból, jelentős veszélyt jelent a fogyasztók egészségére - figyelmeztetett.
„Azért jöttünk ismét az utcára, mert érveinket a fehér abrosszal terített asztaloknál sosem hallgatták meg. Egyetlen lehetőségünk van: kijönni az utcára, és meggyőzni a közvéleményt arról, hogy a gazdák mellé kell állni. Ez nem csak a gazdák ügye, ez közös ügyünk” – jelentette ki.
Cseh Tibor András kitért arra, hogy jelentős a nyomás az európai műtrágyagyártók részéről azért, hogy többletfizetési kötelezettséggel terheljék az import műtrágyát, ami az európai műtrágya-előállítóknak ugyan előnyt jelentene, de az szerinte senkinek nem lesz jó, ha az előállítási költségek jelentősen megnőnek. Úgy véli, hogy ez nem lesz jó a gazdáknak, valamint a fogyasztók is meg fogják érezni az emelkedő árak mellett azt, hogy nem lesz elegendő magyar termék a polcokon.
„Egészséges európai termékeket kívánunk az asztalra tenni, ezért kérünk most védelmet és biztonságot az Európai Bizottságtól” – hangoztatta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke.
