Élelmiszerválság fenyeget: a búzával nagy baj lesz idén, a világ legnagyobb exportőre jóval kevesebbet vet a műtrágyahiány miatt
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros zárlata az egekbe emelte a műtrágya és a dízel árát világszerte, ami többek között az agrártermelőket sújtja, és hatással lesz a globális élelmiszer-ellátásra. Hamarosan kiderült, hogy mennyire: a búza legnagyobb globális termesztői közül Ausztrália az első, ahol a konfliktus kitörése óta vetettek – egyes gazdák jóval, 50 százalékkal kevesebbet a szokásosnál.
Ausztrália a világ hatodik legnagyobb búzatermesztője és a harmadik legnagyobb exportőr, a Grains Australia adatai szerint előbbinek három, utóbbinak 10-15 százalékát adja. A vetési időszak április–június, az aratási november–január.
A Reuters tudósítása szerint a gazdák jelentős része kénytelen idén kevesebbet vetni és kisebb mennyiségű műtrágyát használni, az utóbbinak jelentős része ugyanis a Perzsa-öbölből származik, így a szállítás leállása nagyobb gondot okoz, mint az ukrajnai háború.
A műtrágyahiány az árak megugrásához vezetett, és már a világ élelmiszer-termelését fenyegeti.
Tovább fog nőni a búza világpiaci ára
Miután Ausztráliában visszafogják a termelést, akár tízmillió tonnával kevesebb búza kerülhet a világpiacra – ez a teljes globális export 5 százaléka, ami további áremelkedésekhez vezethet. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legfrissebb jelentése szerint a búza világpiaci ára már így is 0,8 százalékkal emelkedett áprilisban az előző hónaphoz képest.
A brit hírügynökség által megkérdezett agrárelemzők szerint
az ausztrál búzatermés 16–41 százalékkal lehet kisebb az idén,
a tavalyi 36 millió tonna helyett 21,3 millió tonnára eshet vissza, ha a legrosszabb forgatókönyv teljesül, és ráadásul folytatódik a szárazság is. Az időjárás szerencsére egyelőre kedvező, a Weekly Times tudósítása szerint a múlt heti esők Victoria és Új-Dél-Wales államokban enyhítették a gabonapiaci nyomást.
Ausztrália szinte kizárólag importálja a műtrágyát
Ausztrália különösen sebezhető a műtrágyaellátásban, mert gyakorlatilag nincsen saját termelése. A brit The Guardian összeállítása szerint az ország 2019 és 2023 között
- az összes káliumalapú terméket,
- a nitrogénműtrágyák közel 90 százalékát
- és a foszfátműtrágya-szükséglete majdnem 70 százalékát
importálta.
A legszélesebb körben használt nitrogénműtrágyát, karbamidot 2022 decembere óta nem állítanak elő az országban, akkor zárta be az Incitec Pivot a brisbane-i gyárát, mert nem tudott hosszú távú, megfizethető árú gázellátást biztosítani.
A karbamid globális kivitelének mintegy 45 százaléka származik a Perzsa-öböl menti államokból, a tíz legnagyobb termelőből három ottani: Katar, Szaúd-Arábia és Irán. Katar azonban már a háború elején kénytelen volt leállítani a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelését, amelynek egyik mellékterméke a karbamid.
Ausztrália ennek a műtrágyának a 60 százalékát szerezte be a régióból, a többit Ázsiából.
Az ausztrál külügyminisztérium hivatalos oldalán jelentette be, hogy a kormánynak május közepén sikerült megállapodni Brunei-jel 38 500 tonna karbamid megvásárlásáról.
Ez azonban csak csepp a tengerben: Hamish McIntyre, a gazdaszövetség elnöke szerint még mindig 600 ezer tonnával, 20 százalékkal kevesebb karbamid áll rendelkezésre a megszokottnál.
Felkészül: Argentína
A nagy búzatermesztők közül Argentína lesz a következő, ahol vetnek, de az előrejelzések szerint ott sem lesz jobb a helyzet, mint Ausztráliában. A Rosario Gabonatőzsde előrejelzése szerint a vetésterület hét, a várható termés 37 százalékkal, 11 tonnával lesz kisebb a tavalyinál.
Kanadában szintén elmarad a szokásos ütemtől a tavaszi vetés, elemzők ott is alacsonyabb termésmennyiséget várnak. Mind a két ország a világ hét legnagyobb búzaexportőre közé tartozik.
A globális búzapiac így valószínűleg a többletről hiányra vált át,
ami a készletek csökkenését és az árak emelkedését vonja maga után. Nem a búza lesz azonban az egyetlen, más növények termelése is visszaesik majd.
