Generációk közötti harc a magasabb beosztásért
A kilencvenes évek közepére a magyar munkaerőpiacon katasztrofális helyzet alakult ki. Egyik napról a másikra az idősebb korosztály ezrei kerültek kiszolgáltatott helyzetbe, sokuknak a munkaviszonya is megszűnt. Az MTA Közgazdaság-kutató Központjának főmunkatársa, Tóth István János kutatásaik eredményeit úgy összegzi, hogy a 30-as éveiben járó, feltörekvő generáció kiszorította a tapasztalt, idősebb kollégákat. A fejlett piacgazdaság viselkedése ezzel teljesen ellentétes magatartást részesít előnyben, vagyis a tapasztalt munkaerőt megtartják, és a fiatalabb már csak koránál fogva sem veszi át a vezető szerepet.
A hazai fejvadászok egyetértenek abban, hogy a fiatal generáció tagjai csak az idősebb és tapasztaltabb kollégáik tanácsaival léphetnek magasabb pozícióba munkahelyükön. Tapasztalatok szerint azonban a tudás átadása elmarad, mivel az idősebbek munkájukat és beosztásukat egyaránt féltik a fiatal kollégáktól. A jelenség nemcsak Magyarországon, hanem világszerte társadalmi gondot okoz - fogalmaz a Szabó International nemzetközi fejvadász cég ügyvezető igazgatója, Szabó Attila.
A szakember szerint a karrier akkor kerül ténylegesen veszélybe, ha az idősebb vezető már elveszti érdeklődését az adott munkaterület iránt. Szakmai továbbképzésekkel, tréningekkel azonban újra ki lehet nyitni a világot, hiszen ezek mindig új szemszögből közelítik meg a munkafolyamatokat és a feladatokat is.
Keep fitt - mondja Szabó Attila, a hetedik x-et is betöltött cégvezető. A cégvezető állítja, a beidegződött gondolkodásmódon kell változtatniuk az idősebb vezetőknek, rugalmasabban kell kezelniük a világot.
Egyre több munkahelyen fordítanak energiát a fiatalok képzésére. A Pedersen & Partners tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, Kecskés Mónika szerint a 80-as évek végén, 90-es évek elején egyetemet befejező szakemberek frissdiplomásként kerültek a multinacionális cégekhez, és mind pozíció, mind pedig szakmai felelősségi kör szempontjából kimagasló sikereket értek el. Magyarországon ezért jellemző, hogy egyre több fiatal már 30-32 évesen vezetői pozíciót foglal el. Számukra igen nehéz karrierlehetőséget találni, hiszen a következő generáció tagjai már kopogtatnak az ajtón, és szintén vezetői posztra törekednek. Kecskés Mónika állítja, nagy gondot okoz, hogy a hazai munkaerőpiacokon nincs olyan jól felépített rendszer, amely értékelné a teljesítményt és fejlesztené a szakmai karriert, így nem tudni, hogy mi történik majd azzal a jó szakemberrel, akinek tíz-, vagy akár húszéves szakmai tapasztalata van. Tapasztalatai szerint Magyarországon nem látnak továbblépési lehetőséget a szakemberek, így külföldön keresik az elismerést. Nem egy multinacionális cég vesztette már el emiatt jól képzett munkatársát.
A Develor Tanácsadó Rt. vezérigazgatója, Pozvai Zsolt úgy látja, a vállalati karrierépítésben a tudatosság és a többsíkú gondolkodás a legfontosabb. A szakember szerint ha egy idősebb vezető már nem találja érdekesnek munkaterületét, érdemes beszélni a cég hr-vezetőjé-vel, aki új célokat, kihívásokat segíthet keresni. Amíg a 45 éves vagy idősebb vezetők elsősorban nyelvtanulás terén nem tudnak versenybe szállni a fiatalokkal, addig a pozícióbitorlókból hiányzik a szakmai alázat. A hazai tanácsadók és fejvadászok szerint a két generáció partnerre találhat egymásban, ha az idősebbek megkeresik a hangot a fiatalabbakkal, a fiatal vezetők pedig elismerik a több évtizedes tapasztalatot, és nem felejtik el, hogy egyszer ők is 45 év felettiek lesznek.
