Globalizáció a baromfiágazatban

A tavaly májusi európai uniós csatlakozás óta egyre komolyabb piaci kihívásokkal kell szembenéznie a hazai baromfiiparnak, mivel a közösségi tagsággal csökkent a hazai piac védettsége. Az ágazat érzékeli a globalizáció kedvezőtlen hatásait, amelyek azt eredményezhetik, hogy a közeljövőben növekszik a távol-keleti, illetve a dél- és az észak-amerikai termékek piacra jutási esélye az EU-ban, így Magyarországon is.

A behozatalnak részben az engedhet teret, hogy az unió a mainál nagyobb kedvezményeket adhat egyes harmadik országoknak. Emellett a földrajzi és a klimatikus adottságok is kedvezhetnek a beszállításoknak, de az alacsony munkabér, az erős forint és az USA bújtatott exporttámogatása is előnyt jelenthet. Szakértők nem tartják kizártnak, hogy egyes baromficikkekből a fagyasztott áruk piacán a magyar cégek hosszabb távon nem lehetnek versenyképesek az erős konkurencia miatt. Ezért a hazai baromfiiparnak a friss termékek gyártására kell helyezni a hangsúlyt - állítják.

A magyar baromfiszektor versenyképességét rontja, hogy az uniós vegyes profilú (vagyis földdel is bíró) állattenyésztő gazdaságok terület alapú támogatást vehetnek igénybe. A hazai baromfitartók nagy részének ugyanakkor nincs földje, így e dotációktól elesik. A feldolgozók helyzetét pedig nehezíti, hogy nem kapnak kellő mértékű állami költségtérítést az állati eredetű hulladékok megsemmisítéséhez. Eközben az ártalmatlanítást végző monopolhelyzetű állami társaság milliárdos nyereségre tesz szert - álltja a piaci szereplőket tömörítő terméktanács.

A belpiacon további gondot okoz, hogy a multinacionális áruházláncok gazdasági túlsúlyra tettek szert. Az üzlethálózatok egyrészt "másodlagos visszatérítésekre" tartanak igényt, másrészt időről időre akciózásra kényszerítik a baromfitermék-beszállítókat. Ennek oka, hogy az ágazati termékek a legnépszerűbb élelmiszerek közé tartoznak, így vevőcsalogató árucikkeknek számítanak. Az árak leszorítása ugyanakkor az ipar jövedelmezőségét jelentősen rontja.

Érdek-képviseleti számítások szerint a baromfiszektor évente húszmilliárd forinton felüli nettó összeget fizet be a költségvetésbe. Ehhez képest az ágazati szereplők tavaly 6,3 milliárd forint állami támogatásra tarthattak igényt, de a tényleges kifizetés csak 4,5 milliárd forintot ért el, mivel az agrártárca az év végig meghirdetett dotációkat forráshiányra hivatkozva már októberben felfüggesztette. Ugyancsak pénzügyi okok játszanak közre abban is, hogy egyelőre az idei ágazati támogatások is késnek. Ezek meghirdetésére azonban az FVM - utólagos finanszírozás mellett - már ígéretet tett.

A közelmúltbeli bejelentés szerint a baromfiipar meghatározó, nagyobb társaságai szeptemberig húsz százalék körüli létszámcsökkentésre kényszerülnek, ha az agrártárca az idén a hiányolt ágazati támogatásokat nem lépteti életbe (VG, 2005. január 28.). E cégeknél összességében 2,4-2,5 ezer munkahely szűnhet meg, ami háromszor annyi állattartó megélhetését sodorhatja veszélybe. Mint ismert, a debreceni Hajdú-Bét Rt. és az állami tulajdonú Bábolna Rt. már korábban a fel- és végelszámolás sorsára jutott. A baromfitermeléssel foglalkozó gazdaságok száma ma eléri a harmincezret Magyarországon.