Látványosan bővülő agrárimport

Összesen 5,7 százalékkal nőtt a hazai agrárexport a tavalyi év első tizenegy hónapjában - derül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az agrártárca tájékoztatása szerint a KSH az éves kimutatásokat várhatóan márciusban adja közre. Az agrárium november végéig 2,7 milliárd eurós kiviteli eredményt ért el, amely 148 millióval haladja meg az egy évvel korábbit.

Jóval nagyobb mértékben, 26,4 százalékkal bővült viszont a teljes import. A statisztikák szerint tizenegy hónap alatt 1,7 milliárd euró értékű agrárcikk érkezett az országba. Az export-import egyenleg azonban így is pozitív maradt, a külkereskedelmi agrárszaldó pedig továbbra is meghaladja az egymilliárd eurót. Egyelőre minden relációban megőriztük aktívumunkat, de a májusban belépett országokkal szembeni exporttöbblet csaknem elapadt.

Szakértők szerint a behozatal növekedése egyértelműen öszszefügg a tavaly májusi csatlakozással, bár az import már 2004 első négy hónapjában is jelentősen, mintegy 30 százalékkal meglódult (VG, 2004. május 26.). Az elmúlt év novemberéig különösen drasztikusan, 53 százalékkal nőttek a beszállítások a velünk együtt csatlakozó, jelentős részben volt CEFTA-országokból. Ugyancsak látványosan, több mint 35 százalékkal bővült az import az EU15-ökből is. Korábbi információink szerint elsősorban Német- és Csehország erősítette pozícióit a magyar piacon. Emellett Nagy-Britannia, Spanyol-, Franciaország, Hollandia, Ausztria, Lengyel- és Csehország is 30-60 százalékos növekedést ért el.

Ezzel szemben a kivitelben a magyar cégek legfeljebb részben tudták kihasználni az egységessé váló közösségi piac előnyeit. Szakértők az EU15-ökbe irányuló, 13 százalékos bővülést jó eredménynek minősítik, de az új tagok piacain regisztrált, 12-14 százalékos kiviteli többletet kevésnek ítélik. A mérsékelt növekedés oka, hogy az új tagállamok többségében a miénknél alacsonyabb élelmiszerárak alakultak ki. Ezzel magyarázható az is, hogy az ottani kereskedők a korábbi éveknél több terméket tudtak értékesíteni a magyar piacon.

Különösen aggasztónak tűnik, hogy az úgynevezett harmadik országokba irányuló magyar agrárkivitel több mint 15 százalékkal esett vissza - állítják szakértők. Az élelmiszer-ipari prognózisok szerint ugyanis a túltelített uniós piac hosszabb távon nem nyújt majd kellő lehetőséget a dinamikus fejlődéshez. Ezért exportszempontból elsősorban az USA és az ázsiai térség jöhet szóba. Tavaly azonban a makrogazdasági környezet, kiváltképp az erős forint, nem kedvezett a dollárelszámolású eladásoknak.

A májusi belépés utáni hazai piacot alapvetően meghatározta az is, hogy a gyártók és az élelmiszer-kereskedők olcsóbb külföldi beszerzési lehetőségek után néztek. A feldolgozóipari érdekképviselet szerint elsősorban nem önmagában az importbővülés jelentett gondot, hanem az, hogy kétes eredetű, gyenge minőségű, ellenőrizetlen áruk is érkeztek az országba. Az importnak kedvezett az erős forint is, a magas kamatok pedig további versenyhátrányt okoztak a 90 százalékban kölcsöntőkével működő iparágnak.

Az ágazati szakértők nagyobb rendet remélnek attól, hogy ez évtől az importáruk nyomonkövethetőségét is dokumentálni kell. Az előrelépéshez azonban szükség lenne a fokozottabb hatósági fellépésre is. Többek között azt kellene megkövetelni, hogy a kereskedők az importnál is minősített beszállítókat mutassanak fel, a termékek pedig feleljenek meg az élelmiszer-törvényi előírásoknak. Egyes vélemények szerint a kereskedőknek is önmérsékletet kellene tanúsítaniuk ahhoz, hogy a behozatal hosszabb távon ne jelentsen érdemi versenyképességi problémát a magyar élelmiszer-ipari cégeknek.