Változtatna az élelmiszeripar

Változatlan áron számítva 1,8-2 százalékkal csökkent az élelmiszeripar dohánytermelés nélküli bruttó termelési értéke 2004-ben - mondta Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára. A szektorban e mutató 2200 milliárd forint körül alakult tavaly, és a visszaesés csaknem valamenynyi ágazatban tetten érhető volt. Kivételt képezett ez alól a cukoripar, ahol másfélszeres növekedés következett be a 2003-as aszály utáni jó répatermés miatt.

A kedvezőtlen változások egyik oka, hogy az élelmiszeripar belföldi értékesítése 4,2 százalékkal zsugorodott. Bár az export 4,5 százalékkal nőtt, ez nem volt elegendő a hazai viszszaesés kivédésére. A cégek jelentős része e tendenciára a kapacitások és a dolgozói létszám leépítésével reagált. A munkahelyek száma tavaly csaknem 12 ezerrel csökkent, ami nyolcszázalékos alkalmazotti elbocsátást jelentett. Ennek kedvező hatása viszont, hogy az iparági termelékenység több mint hat százalékkal nőtt.

Ellentétes piaci módosulásokat tükröz, hogy a múlt évi élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékkal bővült. Mivel a hazai cégek termelése csökkent, ez csak úgy valósulhatott meg, hogy az import nőtt. Piros szerint ebből az következik, hogy a magyarországi élelmiszer-ipari vállalkozások veszítettek belpiacaikból. Ez összességében azt jelentette, hogy kilencvenszázalékos eddigi részesedésük néhány százalékkal csökkent. Így azok a korábbi kereskedelmi jóslatok nem teljesedtek be, amelyek legalább százszázalékos piaczsugorodást vetítettek előre.

Az Éfosz statisztikái szerint a dohánytermékek nélkül regisztrált élelmiszerárak az inflációnak megfelelően nőttek 2004-ben. Ebből azonban csaknem két százalékot az áfaváltozások hatása tett ki, így a nettó drágulás csak öt százalék körüli volt. Az ipari átadási árak növekedése ezzel szemben továbbra is elmaradt a kiskereskedelmi árakétól. E mutató - az egyszeri csatlakozási hatásra jelentősen dráguló cukor- és édesipari termékek nélkül - 3-4 százalékos volt, ami azt jelentette, hogy az úgynevezett élelmiszerár-olló tovább nyílt 2004-ben.

Ennek is betudható, hogy pénzügyi szempontból az iparág helyzete nem javult, bár az egy évvel korábban regisztrált, negyvenmilliárd forintos profitvesztés nem ismétlődött meg. A cégek nagy része a jobb termelékenységgel és az exportárak növekedésével sem tudta érdemben stabilizálni pozícióit. Az ágazat előreláthatólag három százalék körüli nyereséget ér el 2700 milliárd forintos árbevételéhez képest, ami 70-75 milliárd forintnak felel meg. Ez kevés ahhoz, hogy a vállalkozások kellő versenyképességi tartalékot gyűjtsenek - fogalmazott a főtitkár.

Mivel nem elegendő az iparágban meglévő megújulási erő, politikai döntésekre van szükség a szektor megerősítéséhez - állítja az érdekképviselet. Piros szerint elsősorban a piacvédelemre és a tisztességes versenyhelyzet megteremtésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie a kormánynak. A hatóságok ugyanis ma nincsenek felkészülve és intézményi kapacitásuk sem megfelelő ahhoz, hogy az importot hatásosan fékezni lehessen. Ezzel párhuzamosan a kereskedelem erőfölényét is mérsékelni kellene, mivel mára elérte a tisztességtelenség határát - érvelt Piros.