Az ÁPV Rt. helyett jöhet az NSV Rt.

A munkabizottság által készített javaslat szerint indokolt az állami vagyonkezelés szervezeti kereteinek megújítása, mivel befejeződött az állami vagyon tömeges értékesítése, illetve végbement az állami vagyon számbavétele és közhitelesítése.

A koncepció alapvetően három részre osztaná az állami vagyont. Az első csoportba a kincstári vagyon tartozna, ide a működési, valamint a közcélú vagyont sorolnák. A második csoportot az állam gazdasági befolyásolási célú vagyona alkotná. Idetartozna a fejlesztési feladatokat és pénzügyi szolgáltatásokat ellátó társaságok állami tulajdonban lévő részesedése; a társaságokban meglévő állami részesedések; a különféle állami monopóliumok és koncessziós szerződés tárgyát képező javak; valamint a Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldvagyon. Végül a harmadik kategóriába az a forgalomképes, üzleti vagyon tartozna, amely nem tartozik az előző két körbe.

A fentiek szerint kategorizált állami vagyon kezelését a kormányzatnak közvetlenül alárendelt három szervezet végezné.

Magyar Kincstári Vagyoni Főigazgatóság

A javaslat szerint megszűnő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) jogutódja a Magyar Kincstári Vagyoni Főigazgatóság (MKVF) lehet. Az MKVF központi és regionális apparátussal is rendelkező központi költségvetési szerv lenne, testületi irányítással. Az MKVF alapvetően a kincstári vagyoni körbe sorolt állami javak kezelését látná el, működtetné az egységes állami vagyonkatasztert, és hozzá tartozna a Nemzeti Földalap is.

Idetartoznának a kincstári vagyonnal gazdálkodó erdőgazdasági társaságok, amelyek esetében a privatizációs törvény százszázalékos tartós állami részesedést ír elő. Az erdőgazdaságokon túl - a portfólió egyik meghatározó elemeként - idesorolódna az Államadósság-kezelő Központ, amelynek tevékenysége szorosan a központi költségvetés finanszírozásához kapcsolódik. A portfólió más elemei alapvetően kht. formában működnének, tevékenységükhöz nem kapcsolódna piaci, jövedelmezőségi elvárás.

Ezeknél a társaságoknál a kincstári vagyon beruházási igényeit az államnak kell felvállalnia - áll a munkaanyagban. Ezek a beruházási, fejlesztési igények nagyságrendjüket tekintve nem minősülnek jelentősnek, azonban ezek kitermelésére a portfólióelemek jellemzően nem képesek. Az ÁPV Rt. 2005. évi üzleti tervében a kincstári vagyonba sorolt cégek esetében 3,5 milliárd forint összegű üzleti célú befektetéssel, illetve reorganizációs kifizetéssel számol. A cégkör a fenti forrásokon kívül jellemzően válsághelyzet-kezelés és környezetvédelmi feladatok finanszírozása címen jut még állami forrásokhoz.

Nemzeti Stratégiai és Vagyonkezelő Rt.

Az állam befolyásolási célú vagyonának kezelését a Nemzeti Stratégiai és Vagyonkezelő Részvénytársaság (NSV Rt.) látná el a javaslat szerint. A társaság a pénzügyi szolgáltatókban és a törvényben rögzített stratégiai társaságokban meglévő állami részesedéseket felügyelné. Az új vagyonkezelési struktúrában az ÁPV Rt. névváltoztatásával létrejövő NSV Rt. csak technikai értelemben lenne jogutódja az ÁPV Rt.-nek, mivel a névváltoztatáson túl módosulna a kezelésében lévő társasági kör, a portfólió, és jelentősen megváltoznak a társaság feladatai is (lásd táblázatunkat).

Az NSV Rt. kezelésébe azon cégek kerülnének, amelyek közép- vagy hosszú távon állami befolyás alatt tartandók. Ezeken a területeken az állami hatósági szabályozás teljes kiépülése után lesz lehetőség a privatizáció továbbvitelére - fogalmaz a munkaanyag. A stratégiai vagyonba tartozó cégek esetében követelmény a hosszú távú vagyongyarapodás, a jövedelmező gazdálkodás.

A stratégiai vagyon beruházási-fejlesztési igényei magasak, de az államnak itt is piaci szereplőként kell a forrásokat a társaságoknak juttatnia. Az ÁPV Rt. 2005. évi üzleti tervében a stratégiai vagyonba sorolt cégek esetében 19 milliárd forint összegű üzleti célú befektetéssel számol. A tőkejuttatások egy része költségvetési reinvest típusú, azaz osztalékelvonásokat pótol a fejlesztésekhez az érintett cégeknél. Nagyságrendekkel nagyobb fejlesztési igényekkel szükséges számolni a portfólióba tartozó MÁV, Állami Autópálya-kezelő Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. esetében, ezeknél a társaságoknál középtávon 100 milliárd forintos léptékű forrásjuttatás irányozható elő.

Állami Befektetési, Együttműködési és Koncessziós Hivatal

A tervezet szerint a monopóliumok hasznosítását, a konceszszió kiadását, továbbá a köz- és magánszektor gazdasági és vagyoni együttműködésének programjait (PPP) a költségvetési szervként működő Állami Befektetési, Együttműködési és Koncessziós Hivatal (ÁBEKH) szervezné. Az újonnan felállítandó szervezethez kerülnének azon cégek, amelyekben a törvény által meghatározott tartós állami részesedés mindössze egy darab szavazatelsőbbségi részvény, illetve az MFB által privatizált 12 agrártársaság egy-egy részvénye, amelyek állami tulajdonának megtartása a földbérleti szerződések érvényességének feltétele. A privatizációs törvény rendelkezései alapján létrehozott "aranyrészvények" törzsrészvénnyé alakítása után - értékesítésre - átkerülnek az NSV portfóliójába. Az aranyrészvények megszüntetésének, átalakításának feltétele az erre irányuló törvény megszületése - fogalmaz a dokumentum. A cégek fejlesztési igényei eltérők, ezeket a főtulajdonosok kezelik. A koncessziós hivatalhoz tartozó társaságok részére az államnak fejlesztési forrásokat már nem kell juttatnia.

Mindhárom vagyonkezelő szervezet testületi irányítás alatt állna, működésüket felügyelő-, illetve ellenőrző bizottság ellenőrizné, amelynek tagjait az Állami Számvevőszék jelölné.

A javaslat nagyban módosítaná a minisztériumok mint vagyonkezelők szerepét is. A tartós állami tulajdonnak tekintendő, az állam befolyásolási célú vagyonába sorolt társaságok vonatkozásában a minisztériumok vagyonkezelői tevékenységet nem végezhetnek, ezen társaságokkal kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat, illetve a tulajdonosi joggyakorlást az NSV Rt. látja el. A korábbiakban a minisztériumok által alapított, alapvetően az adott minisztérium tevékenységét kiszolgáló "háttértársaságok" vagyonkezelését továbbra is a minisztériumok végeznék az MKVF-fel kötött szerződés alapján. Ugyancsak a minisztérium vagyonkezelésében maradnának az adott tárca tevékenységi köréhez tartozó k+f tevékenységet végző gazdasági társaságok.