Kölcsönzés: változtatni kell a szabályokon
A munkabérre rakódó adó- és járulékterheket munkaerő-kölcsönzéssel sem lehet megspórolni, hiszen a kölcsönzéssel foglalkozó vállalat ezeket mind beépíti a kölcsönvevővel kötött szerződés árába. Ez alól azonban van kivétel: amikor a kölcsönző cég minimálbéren vagy nem sokkal a fölött jelenti be a dolgozót, ennél azonban ténylegesen több landol az illető zsebében, vagyis feketén, illetve szürkén foglalkoztat a kölcsönző. Mivel ma Magyarországon nagyon magasak a bérre rakódó közterhek, számos termelő cégnél pedig a költségszempontok nagy súllyal esnek latba egy döntéskor, ezért ők előnyben részesítik a fekete- vagy szürkegazdaságban működő munkaerő-kölcsönzőket - magyarázta lapunknak Gárdus Zsuzsa, a legnagyobb magyarországi munkaerő-kölcsönző vállalat, az Adecco területi igazgatója. Sok esetben még multinacionális cégek is inkább ezt a megoldást választják, így pedig tendereket veszítenek a törvényes keretek között működő kölcsönzők - tette hozzá Kovács Ildikó. A Manpower országos vezetője folytatta: a bajt csak tetézi, hogy a kölcsönző cég esetében az árbevétel megegyezik az elvárt hasznon túl a munkabérrel és közterheivel, s legfeljebb 2 százalékos iparűzési adó is terheli, tovább drágítva ezzel a legális foglalkoztatást. Ennek feloldását Rácz Attila, a Műisz HR Kft. ügyvezetője abban látja, ha az iparűzési adó - a jelenlegi szabályozással ellentétben - csak a kölcsönző vállalkozásnál jelentkezne, a kölcsönbe vevőnél nem. A szakemberek egyetértenek: ezek mellett még szigorítani kell mindkét félnél az ellenőrzéseket.
A kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásánál probléma, hogy próbaidőt kikötni nem lehet, valamint a felmondási idő differenciálatlanul szabályozott - mondja Csákvári Róbert, a Work Force Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Szerinte a problémára megoldás lehet az alkalmi munkavállalói könyv használatának a munkaerő-kölcsönzésre való kiterjesztése, valamint a felmondási idő rugalmasabb kezelése rövidebb időtartamú foglalkoztatás esetén. A próbaidő kikötésének tilalma azért árt a munkaerő-kölcsönzésnek, mert ekkor a kölcsönvevő cégek általában rövid időre kötnek szerződést, sok dolgozó azonban ezt nem vállalja - mutatott rá Gárdus Zsuzsa.
Különösen Komárom-Esztergom megyében jellemző az, hogy sokszor engedéllyel sem rendelkező szlovák vagy néhány fős magyar fiktív cégek északi szomszédunkból hoznak át embereket, akiknek sokszor a Magyarországon érvényes minimálbért sem fizetik ki - ha egyáltalán fizetnek -, adó- és járulékkötelezettségüket nem teljesítik, két-három hónap múlva eltűnnek, a dolgozók pedig nem tudják, hol keressék a céget - hívta fel a figyelmet Kovács Ildikó. Így nemcsak a magyar dolgozóktól veszik el a munkát, de a legálisan működő kölcsönző cégek is hátrányba kerülnek, ráadásul a költségvetés is rosszul jár. A Manpower országos vezetője megemlítette: "most az a divat", hogy egy munkaerő-kölcsönző cég közhasznú társaságot alapít, amely kht. állami támogatásokat nyer el, és ebből a pénzből például nem a hátrányos helyzetűek vagy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segíti, hanem szabálytalanul átáramoltatja a kölcsönző céghez. Gárdus Zsuzsa és Csákvári Róbert egyaránt rámutattak: hátrányt jelent, hogy sem a kölcsönbe adó, sem pedig a kölcsönbe vevő nem jogosult munkahelyteremtő és képzési támogatások igénybevételére.
