Korlátozható a munkahelyváltás

Csak akkor korlátozhatja legfeljebb három évig a munkaadó az alkalmazott más céghez történő elhelyezkedését, ha arányos ellenértéket fizet. Ha az illető megszegi a megállapodást, visszafizetésre és akár kötbér fizetésére kötelezhető. A munka törvénykönyve (Mtk.) rendelkezik arról, hogy az Mtk. hatálya alá tartozó személy a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amely veszélyezteti a munkaadó gazdasági érdekét - ismertette lapunkkal Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. Hozzátette: a munkaviszony - bármely fél által kezdeményezett - megszűnése után azonban csak az egykori munkáltató által fizetett ellenérték fejében marad - és akkor is legfeljebb három évig - érvényben ez a korlátozás. (Ez a versenytilalmi megállapodás.) A törvény tehát nem mondja meg pontosan, mit kell ez alatt érteni, de általában a más cégnél való elhelyezkedést szabályozza az alkalmazott és a munkaadó közötti megállapodás, amelyet a munkaszerződésbe vagy egy külön kontraktusba foglalnak bele. Az a szerződés viszont érvénytelen, amelyben nem kötnek ki ellenértéket, vagy amelyben úgy fogalmaznak, váltás esetén kártérítést kell fizetnie az illetőnek, cserébe viszont a cég nem ad semmit.

Az, hogy milyen esetekben kötnek ilyen szerződést, nem beosztástól, hanem az adott cég piaci pozíciójától, az ágazat jellemzőitől függ: általában olyan cégeknél jön szóba, ahol kevés szereplő versenyez, illetve a cég termékei keresettek - magyarázta az elnök.

Főként gyógyszeriparban, gépgyártásban, a biztosítás területén, továbbá a bankszektorban és az informatikában jellemző a versenytilalmi megállapodás, ugyanis ezekben az esetekben az adott személy a munkahelyváltással elviheti az ügyfélkör egy részét, illetve a volt cégénél felhalmozott know-how-t. Így például egy szoftverfejlesztő vagy biztosítási ügynök esetében is korlátozhatják az elhelyezkedést szerződés keretében.

Az ellenértéknek arányosnak kell lennie a korlátozás idejével, és azzal, hogy az új munkahelyen esetleg alacsonyabb pozícióba kerül, kevesebb lesz az illető fizetése, sőt akár kiszorulhat a piacról - mutatott rá Sipos Márta ügyvéd, munkaügyi szakjogász. Az ellenérték maximális mértéke 18 havi kereset lehet, de kelendő árut vagy szolgáltatást értékesítő cég az esetek nagy részében legalább egyévi bérrel kompenzál. Az ellenértéket vagy a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan, vagy a cégből való kilépést, elbocsátást követően egy összegben fizeti a munkáltató - tájékoztatott Handó Tünde. Előfordul még, hogy akkor utalja a vállalkozás a kompenzációt, ha egykori alkalmazottja betartotta a megállapodást, és ezt igazolja is - hívta fel a figyelmet a munkaügyi szakjogász.

Amennyiben az egykori dolgozó sértett szerződést, a cég viszszakövetelheti az ellenértéket, és kontraktustól függően kötbérre is igényt tarthat, sőt kártérítést is követelhet - emelte ki az elnök. Utóbbi azonban igencsak nehézkes, mert ehhez az kell, hogy az új munkáltató adatokat szolgáltasson. Nem könnyű a volt alkalmazott sorsának nyomon követése sem, ezért a szerződésben a két fél kikötheti, hogy a kontraktus érvényességi idején belül az illető jelzi, ha munkahelyet vált. Csak akkor írja alá a foglalkoztatott a versenytilalmi szerződést, ha biztos benne, hogy be tudja tartani - tanácsolta Sipos Márta.

Elsősorban a munkavállalók fordulnak bírósághoz, de az ügyek száma (évente 3-400) sem túl jelentős - mondja Handó Tünde. A perek négyötöde pedig egy év alatt lezajlik. Az, hogy ritkák az ilyen ügyek, arra vezethető vissza, hogy egy cég sem érdekelt abban, hogy a nyilvánosság előtt vitatkozzanak a volt dolgozóval.