BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Növekvő műanyag-hasznosítás

Az európai uniós csomagolási direktívában lefektetett hulladékhasznosítási kötelezettségek, valamint a lakossági szelektív gyűjtési rendszerek kiépülésének köszönhetően fokozatosan növekszik az újrafeldolgozott hulladék mennyisége Magyarországon. A bővülő piac és a kiszámíthatóbb finanszírozás ellenére a hasznosító vállalkozások többségének helyzete továbbra is bizonytalan, mivel a feldolgozókapacitások jelentős része jelenleg is kihasználatlan.

Mintegy tíz százalékkal bővült tavaly a műanyaghulladékok hasznosítása Magyarországon, amelyen belül egyre nagyobb a lakossági szelektív gyűjtésből származó hulladék aránya. Legalábbis ez derül ki a hazai műanyaghulladék-feldolgozók mintegy 85 százalékát lefedő Remoplast Kht. tájékoztatásából. A társaság 34 hazai műanyag-feldolgozó céget tömörít, amelyek együttes hasznosítási teljesítése a 2003-as 23,45 ezer tonnáról tavaly 26 ezerre nőtt, s a tagvállalatok az idén már több mint 28 ezer tonna műanyaghulladék feldolgozására kötöttek szerződést - közölte kérdésünkre Tarsolyné Balázs Ildikó, a Remoplast Kht. ügyvezető igazgatója.

A növekedés alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt az idén lejár az Európai Unió által Magyarországnak adott átmeneti mentesség a közösség csomagolási direktívája alól. Ennek értelmében a csomagolási eredetű műanyaghulladékoknál 50 százalékosra kell emelni a feldolgozás szintjét, s a hasznosítási követelmény teljesítése érdekében érezhető elmozdulás történt a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiépítésében. Ennek hatását mutatja, hogy az idén a Remoplast Kht. tagjainál a műanyag-hasznosításon belül a lakosságtól származó hulladék mennyisége várhatóan el fogja érni az ötezer tonnát.

Kiszámíthatóbbá vált a hulladékhasznosítás finanszírozása is. A műanyaghulladékokból előállított termékek jelentős része ma még nem versenyképes az elsődleges nyersanyagokból gyártott termékekkel szemben. Ennek ellensúlyozására az állam évekig az úgynevezett programgazdarendszeren keresztül folyósított támogatást a hasznosító cégeknek, a feldolgozott hulladék mennyiségével arányosan, ám a kifizetések lassan és pontatlanul folytak. Ezt váltotta fel tavaly a koordinálószervezeti rendszer, amelyben - a csomagoláskibocsátók hasznosítási kötelezettségeinek teljesítésére létrehozott - közhasznú társaságok fizetnek a hasznosítási teljesítésért meghatározott díjat a hulladékfeldolgozást elvégző vállalkozásoknak.

Legnagyobb hazai koordináló szervezetként az Öko-Pannon Kht. tavaly 384 millió forint hasznosítási díjjal segítette a Remoplast Kht. tagjainak tevékenységét, s az áttéréssel a finanszírozás átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá vált - fogalmazott Tarsolyné Balázs Ildikó.

Ennek ellenére a hazai műanyaghulladék-hasznosító cégek többségének helyzete továbbra is bizonytalan a Remoplast Kht. ügyvezető igazgatója szerint. A hazai hasznosítási kapacitások ugyanis részben továbbra is kihasználatlanok. Ráadásul a finanszírozási rendszer átalakítását követően számos új vállalkozás próbál meg a piacra lépni a fix hasznosítási díjakban bízva, miközben a szelektíven gyűjtött műanyaghulladék jelentős részét - alacsonyan feldolgozott formában - továbbra is kínai kereskedők vásárolják fel. A távol-keleti hulladékkereskedők kontinensszerte egyre erőteljesebb jelenléte miatt az Európai Műanyag-feldolgozók Szervezete (EUPC) tavaly Brüsszelhez is fordult piacvédelmi intézkedéseket kérve, ám egyelőre ezen a téren nem született előrelépés.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.