Stresszt okoz a túlmunka és az előrelépés hiánya is

Míg felső vezetői szinten a közszféra pozíciói stresszesebbek, addig a középvezetői és menedzseri szinteken a versenyszférában jóval több az idegesítő munkakörülmény - állítja egy nemrég publikált angol tanulmány. A Health and Safety Executive kiadványban megjelent kutatás a mentális és a fizikai egészség, valamint a munkával való elégedettség különbségeit vizsgálta a két szektorban. Általános tényként írták le a szerzők, hogy az intenzív stresszhatás következményeként leginkább szívbetegség, hátfájás, gyomor- és bélrendszeri zavarok, nyugtalanság és depresszió alakul ki a munkavállalóknál. Ezenkívül megállapították azt is, hogy a stressz egyéb, egészségre káros életvitelhez vezet mindkét szektorban, így például sok a dohányzó, a túlzott mértékben alkohol- vagy koffeinfogyasztó. A tanulmány megállapítja, hogy a közszférában, illetve a vállalkozásoknál a stresszokok azonosak, de mértékük különböző. Míg a munkahely kihatása a magánéletre inkább a versenyszférában okoz gondokat (67 százalék), addig a munkahelyen érvényesülő kontroll és autonómia mértéke inkább a közszférában probléma. A megkérdezettek fele mondta, hogy kevesli az autonómiát, a kontroll pedig a hatékonyságát is rontja. A vállalkozásokban dolgozók háromnegyede, a közszféra munkavállalóinak pedig 41 százaléka állította, hogy a feladatokhoz szabott időkorlát növeli a munkahelyi stresszt. Az előrelépési lehetőség és a szakmai fejlődés hiányára mindkét szektor dolgozói azonos százalékban (53) panaszkodtak. A munkahelyen tapasztalt stressz egyébként számos olyan tényező együttes hatásaként jelenik meg, mint például a munka típusa, a családtól érkező támogatás mértéke, a személyiségtípus, valamint a stressz elviselésére alkalmazott módszerek. (VG)