BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Változás előtt a nyomtatott sajtó

Harmincöt év múlva eltűnhet az utolsó napilap a standokról, ha a mostani tendenciák folytatódnak. A kiadók világszerte kisebb formátumokkal próbálkoznak. Akadnak olyanok is, akik bibliával vagy barkácskészlettel együtt akarják eladni termékeiket.

Világszerte óriási kihívást jelent az internetes hírversennyel lépést tartani a kiadóknak. Az elismert amerikai professzor, Philip Meyer Eltűnő újságok című tanulmánya szerint, ha a trendek így folytatódnak, az utolsó olvasó 2040-ben fog utoljára kézbe venni nyomtatott napilapot.

Rupert Murdoch, a világ egyik legnagyobb médiabirodalma, a News Corporation elnöke szerint az újságírók és a szerkesztők már nem tudnak kapcsolatot tartani az olvasókkal, ezért nem csoda, hogy a fiatal közönség teljesen elfordult a nyomtatott sajtótól.

A példányszám-alakulások kiábrándítók: 1999 és 2003 között hat százalékkal zsugorodott a napilapok példányszáma az Európai Unió országaiban. Ez azt jelenti, hogy napi 4,5 millió darabszámos a visszaesés. A legfrissebb, 2004-es adatokat a lapkiadók világszervezete (WAN) május végén hozza nyilvánosságra. A legnagyobb veszteséget ebben az időszakban Portugália (-16,7 százalék) és Ausztria könyvelhette el (-12,9 százalék). Európával szemben Amerikában nagyjából stabilak maradtak a példányszámok. Kínában pedig virágzik a piac: öt év alatt közel 36 százalékkal nőtt az értékesítés. Az európai válságot jól jellemzi az angol Financial Times (FT) esete, amely évek óta veszteséges. Lapinformációk szerint az is felmerült, hogy a Pearson értékesíti az FT-t. Csökkenő bevétellel és zsugorodó példányszámmal küzd az amerikai The Wall Street Journal is. Kiadója, a Dow Jones az európai és az ázsiai kiadványt októbertől tabloid formátumban jelenteti meg, ezzel évi 17 millió dollárt tudnak megspórolni.

Európában közben új trendek kezdenek kirajzolódni. Azok után, hogy számos angol (The Times, The Independent), német (News, Welt Kompakt), svájci (Blick) napilap tabloid formátumra váltott vagy CD- és DVD-melléklettel együtt értékesíti termékeit, mind többen fognak könyvkiadásba is. A spanyol, olasz és portugál kiadók után a franciáknál is egyre népszerűbb, hogy lapjaikat könyvvel együtt adják el. A Le Figaro egyetemes enciklopédiát kínál, a Le Monde pedig festménymonográfiát értékesítene mellékletként, 4,45 euróért. A Le Parisien kiadója, az Amaury azt tervezi, hogy nemzeti ünnepekhez és sporteseményekhez igazítva jelenne meg könyvkiadványokkal. Olaszországban hatalmas sikere volt a La Repubblica különleges kezdeményezésének is. A négy éve még egymillió fölötti példányszámban terjesztett, ma viszont csak 600 ezerben fogyó lap egyszer Bibliát, másszor kép- vagy bűnügyi regényt ajánl. Csak a kiegészítő kulturális termékeivel 122 millió eurós forgalmat ért el, miközben 50 milliós nettó eredményt produkáltak. Ennél is tovább ment a portugál Publico, amely nemrégiben barkácskészlettel lepte meg az olvasókat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.