200 km/óránál gyorsabban roboghat felénk a vonat
A nagy sebességű vasút hazai kiépítése távolabbi terv, de a nyugati hálózat kelet felé történő terjeszkedésére időben fel kell készülni. A tervezett összeurópai nagy sebességű vasúthálózat várhatóan Bécs és Velence–Trieszt felől közelíti majd meg Magyarországot, elsőként Budapest Bécs felőli bekötése várható. A Bécs/ Pozsony–Budapest nagy sebességű nyomvonal terve készül, s rövidesen asztalra kerül a Budapest–Kelebia nyomvonal is – tájékoztatta lapunkat a MÁV Rt. kommunikációs igazgatósága. A Budapest–Belgrád útirány kétesélyes: vagy új nyomvonal épül a 300 km/h sebességhez, vagy a jelenlegit teszik alkalmassá a 250 km/h-ra.
A ferihegyi gyorsvasút illeszkedne a főváros jelenlegi vasútvonalaihoz. Kőbánya-Kispestet elhagyva új nyomvonalon kapcsolódhatna a nagy sebességű pálya a később létesülő Ferihegy 3. terminálhoz. A nyomvonal Pilisig az érintett települések külterületén haladhatna, majd visszavezethető a miskolci vonal mellé, de a Szolnok–Debrecen– Nyíregyháza–Záhony útirány követése is elképzelhető. Felmerült a nagy sebességű nyomvonal Szeged irányú továbbvezetése (Belgrád, Bukarest) is.
Tegnap zárult Milánóban a nagy és a nagyon nagy sebességre alkalmas vonatokról tartott kiállítás és konferencia. (A szakma így különbözteti meg 250–350 km/h-ra képes típust az óránként 200–250 kilométert megtevő „egyszerű” nagy sebességűtől.) Előbbieket eredetileg földrajzilag nagy kiterjedésű országokban létesítették, ahol a lakosság egymástól viszonylag távoli, de nagy és sűrűn lakott agglomerációkban él, ahol a közöttük lévő tér gyéren lakott, ahol a nagy sebességű vasutak építése kevésbé költséges. Ilyen vonatokra példa – az indulás ideje szerinti sorrendben – a japán Sinkanzen, a franciaországi TGV, a koreai KTX és a németországi ICE 3 is.
Magyarországon e kategóriának nemigen van létjogosultsága, még akkor sem, ha e vonatok ma már főleg a határátlépéses utazásokat szolgálják – válaszolta lapunknak a francia Alstom csoport szállítási üzletágának elnöke. Philippe Mellier szerint térségünk országainak – még uniós támogatásokkal – sincs pénzük arra, hogy a nagyon nagy sebességű vonatok számára külön pályát építsenek. Magyarországon a Bécs/Pozsony–Budapest pályán a 200–250 kilométeres óránkénti sebesség elérése lehetne a realitás, a Berlin–Prága–Bécs vonal folytatásaként. E vonalon hamarosan az Alstom Transport Pendolino nevű – a kanyarban a nagyobb sebesség érdekében bedőlni képes – vonatcsaládjának a fenti sebességre alkalmas tagjai futnak. A csehországi szakaszon a menetrend szerinti forgalom indulása a jövő hónap elejére várható. Az Alstom Transport térségünkben Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Bulgáriában van jelen, s Oroszország felé terjeszkedik.
A milánói Eurailspeed kiállítás részeként a Dóm téren a cég kiállította a Pendolino vonatcsalád új, 4 generációs tagjának életnagyságú makettjét. Az óránként 250 kilométert megtevő járműből az olasz Trenitalia vasúttársaságnak jövőre, a Cisalpinónak 2007-ben szállít. A francia nemzeti vasút, az SNCF legújabb TGV-szerelvényeit 2007-ben helyezik üzembe a Párizs délkelet–Né-metország–Luxemburg–Svájc vonalon. A szerelvény óránként 320 kilométert tesz majd meg. A cég legújabb, még gyorsabb, vonatát AGV néven fejleszti. Pendolinóból bő 170, TGV-ből bő 500 szerelvény fut világszerte.
