Decemberben robbant a Vodafone

December elején indítja be harmadik generációs mobilszolgáltatását (3G) a Vodafone Magyarországon – mondta el lapunknak Vitai Attila vezérigazgató. Úgy véli sem ők, sem ügyfeleik nem maradtak le semmiről annak ellenére, hogy a versenytársak ezt a lépést pár hónappal korábban tették meg. A vezérigazgató szerint egyfelől még mindig nagyon szűkös a készülékkínálat, másfelől még igencsak kérdéses, mire tudják ténylegesen használni az előfizetők a szélessávú mobilhálózat adta lehetőségeket.
A T-Mobile-hoz és a Pannon GSM-hez hasonlóan a Vodafone is arra törekszik, hogy az új hálózat építése mellett gyorsítsa a meglévő második generációs rendszer adatátviteli képességét is. Ezt azonban nem a versenytársak által alkalmazott EDGE-technológiára építve kívánja megoldani, noha a cégnél is országos méretekben épült már ki ez a technológia. Vitai Attila szerint viszont mindaddig kihasználatlan maradhat az ezen alapuló kapacitás, amíg a piacon 3G–EDGE kombinált telefontípusból legfeljebb kétféle található. A Vodafone ehelyett a csomagkapcsolt adatátvitelre (GPRS) telepített egy speciális adattömörítő rendszert, ez többé-kevésbé az EDGE-nek megfelelő sebességgel továbbítja az adatokat.
A szélessávú multimédiás mobilszolgáltatás elindításához szükség van a számlázási rendszer megújítására is – húzza alá Vitai Attila. A jelenlegi rendszerek ugyanis nem képesek a videotelefonálás, -konferencia, internetezés tételes elszámolására. Ezért nem véletlen, hogy a szolgáltatók az ilyen profilú előfizetői csomagokra ma még az átalánydíjas rendszert alkalmazzák. A Vodafone-nál most telepítik az új rendszert, amelyre a cég csak Magyarországon 35 millió dollárt költött. A teljes 3G hálózat kiépítése viszont ennek a tízszeresébe kerül a társaságnak.
Vitai Attila szerint ma csak az biztos, hogy a 3G szolgáltatás célcsoportját egyértelműen a fiatalok alkotják majd, akik elsősorban a szórakozásra használnják azt. Jóval kisebb arányt képvisel majd az üzleti célú felhasználás.
Ami a hazai mobilpiac legutóbbi fejleményeit illeti, Vitai Attila teljesen logikus lépésnek tartja a versenytárs T-Mobile anyacégbe olvadását. Mint mondja, nem lehet veszni hagyni azt a 30 milliárd forintot, amelyet a kormány nyújt adókedvezmény formájában a szélessávú internethálózatot építő Magyar Telekomnak. Figyelmeztet, a fúzió után a piaci szereplőknek még jobban oda kell figyelnie, hogy az állam kinek mit enged meg és mit nem, hogy ne torzuljon tovább a verseny. A Pannon GSM-ben tulajdonos Telenornak a magyarországi egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos, Amerikában indított kártérítési pere is azt bizonyítja, hogy a versenypiaci problémák ma már nem állnak meg az országhatárnál, nem csak az itteni hatóságok megítélésén múlnak.
A Vodafone maga sem értett egyet a gyéren lakott területek telefonellátását célzó egyetemes szolgáltatások itteni rendszerével. Ez minden telefontársaságtól elvárta a kompenzációs alaphoz való hozzájárulást, miközben csak a vezetékesek részesedhettek belőle, noha a mobilcégek befektettek olyan területeken is, ahol a telefonhálózat kiépítése nem ígért megtérülést.
Úgy látja, az utóbbi években sok egyéb anomália is tapasztalható a magyar távközlési piacon. Gyakran tűnik úgy, hogy az egykori vezetékes monopolszolgáltató, illetve a tulajdonában álló mobiltársaságnak indokolatlan előnye van. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy az elmúlt hat évben egyetlen nagy állami intézmény sem versenyeztette meg Magyarországon a mobilszolgáltatókat. Így nem véletlen a T-Mobile 80 százalékos részesedésea kormányzati piacon, a maradékon osztozhat a piac másik két szereplője. Ezzel szemben könnyen bírósági, versenyhivatali üggyé válik a cég bármilyen – a versenytársak ügyfeleinek átcsábítására irányuló kezdeményezése – sérelmezi Vitai Attila. Márpedig szerinte a piacra utolsóként érkező szolgáltató számára más lehetőség nemigen marad.
A Vodafone a bírósághoz fordult a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) egyik legutóbbi döntése nyomán. A cég sérelmezi a hívásvégződtetési összekapcsolási díjak legutóbbi csökkentését, mondván, az NHH több hibát is elkövetett a kérdés vizsgálata során. A vezérigazgató szerint helytelen a hatóság érvelése arra vonatkozóan is, hogy ezáltal a vezetékesből mobilba irányuló hívások előfizetői tarifái csökkennének. A vezetékes szolgáltatókat ugyanis sem jogszabály, sem hatékony verseny nem kényszeríti arra, hogy a csökkenést érvényesítsék az ügyfél által fizetett díjakban is.

A szélessávú internet fejlesztésére a mobilszolgáltatók is kaphatnak adókönnyítést. A Pannon GSM félmilliárd forintnyi adókedvezményre szóló ígéretet kapott a kormánytól, amelyet 2006-tól érvényesíthet. A Vodafone számára viszont az adókedvezmény még nem annyira vonzó. Noha a társaság üzemi szintű működése és készpénzállománya már pozitív az anyacég eddigi 1,2 milliárd dollárnyi befektetésének gyorsított amortizációja miatt, a nettó eredményben egyelőre nem tudna adókedvezményt érvényesíteni.