Lehet, hogy tényleg hazánkban lesz a futball Eb?
Magukat a szervezőket is meglepte, hogy rendkívül magabiztos szerepléssel, második helyen jutott a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) pályázati szakaszának következő fordulójába a magyar–horvát közös kandidáció, amelynél csak az olasz anyag kapott nagyobb elismerést. Igaz, legalább ekkora meglepetést keltett az is, hogy a harmadik, befutó helyen az ukránokkal közösen pályázó lengyelek végeztek, miközben például a legkevesebb pontszámmal esett ki a törökök után az a Görögország, ahol tavaly még olimpiát rendeztek, futballválogatottja pedig megnyerte a portugáliai foci Eb-t.
A horvát–magyar esélyeket ráadásul csökkentette, hogy az utóbbi időben folyamatosan napirenden volt a kapitánykérdés, és a hazai labdarúgás irányító szervezeteinek (MLSZ, MLL) vezetői többször megvívták a maguk nem éppen barátságos meccsét. Horvát oldalon ezzel egy időben a szurkolói botrányok gyengítették a csapatjátékot. Az UEFA mostani döntése mindenesetre jelzésértékű: a szövetség ugyanis egyértelműen Kelet-Európa felé tekint. Lars-Christer Olsson, az UEFA véghajtási bizottságának vezetője nem titkolta: a szövetség vezetőiben megvan az akarat, hogy leteszteljék, megrendezhető-e az esemény ebben a régióban.
Tény: Kelet-Közép-Európában legutoljára 1976-ban rendeztek foci Eb-t. Akkor Jugoszlávia adott otthont az eseménynek. A belgrádi döntőn Csehszlovákia büntetőkkel verte meg az NSZK-t. A mostani pályázati munkát nehezíti, hogy a kétkörössé vált procedúra második fázisában már nem lehet a korábban bemutatott látványtervekkel és ígéretekkel „kicselezni” a szövetséget. A november 17-től kezdődő szakaszban konkrét finanszírozási terveket, garanciákat és hatósági engedélyeket kell az UEFA asztalára tenni. Szakértők szerint az Eb-remények továbbéléséhez a közeljövőben mindkét ország kormányának el kell döntenie, hogy pontosan mit és milyen ütemezésben tudnak vállalni.
A hazai pályán kissé megnehezítheti a helyzetet, hogy 2006 a választások éve, egyben a politikai csatározások időpontja is lesz. Nagy kérdés, hogy a mostantól főleg a kampányra összpontosító erők miképpen rendelkeznek majd az előkészületekhez kapcsolódó szükséges beruházásokról és tudják-e azokat az UEFA elvárásai szerint finanszírozni. Márpedig egyelőre arról sem született döntés, hogy mi lesz a sorsa az Eb döntőjének helyszíneként megjelölt Puskás Ferenc Stadionnak, amelyre az előzetes számítások szerint legalább 60 milliárdot kellene költeni ahhoz, hogy megfeleljen az európai szövetség szigorú előírásainak.
Magyarországnak egyébként az előzetes számítások szerint összesen mintegy 160 milliárd forintot kellene fordítania az esemény megrendezéséhez közvetlenül szükséges létesítményekre és az előkészületekre. A stadionokra mai árakon számolva 120 milliárd forintot költenének. Ebből az új Puskás Ferenc arénára szánt 60 milliárd mellett hasonló összeg jutna a másik három vidéki pályára: Fehérváron, Debrecenben és Győrben. Ezeken kívül a legnagyobb tételt, 17,5 milliárdot az Eb célú városi infrastruktúrára fordítanák, míg az edzőközpontok felépítését további 2 milliárdból finanszíroznák.
Az összes kapcsolódó infrastrukturális befektetéssel együtt pedig az egekbe rúghat az összeg. Már a korábbi, 2008-as pályázat kapcsán is 500 milliárd forintos befektetéssel számoltak. A legutóbbi rendező, a Magyarországhoz lélekszámában is hasonló Portugália több mint 650 millió eurót (162,5 milliárd forintot) fordított csak a szükséges tíz stadion felújítására és a zöldmezős beruházású arénák felépítésére. A teljes beruházás – beleértve az infrastruktúra fejlesztését, gyorsvasút létrehozását, repülőterek felújítását – 4 milliárd euróba, azaz mintegy ezermilliárd forintba került. A 2008-as labdarúgó Eb-nek felerészt otthont adó Svájc – amely az osztrákokkal közösen vágott bele a rendezésbe – a Rütter + Partner csoport hatástanulmánya szerint 1,26 milliárd frankot (205,7 milliárd forintot) költ a stadionokra és a kiegészítő létesítményekre, valamint a kapcsolódó infrastruktúrára. Mindezek ellenére megéri, állítják a szakértők. A szövetség tanulmánya szerint Portugália összesen 800 millió euró hasznot húzhat az Eb megrendezéséből.
A megnövekvő idegenforgalom pedig 14 ezer új munkahelyet teremtett. Svájc pedig úgy kalkulál, hogy négy stadionja 680 millió frankos forgalmat generálhat, miközben 3900 teljes állású munkahelyet is teremt. Tény: a futball-világbajnokság és az olimpiát követően a világ harmadik legnépszerűbb sporteseményének számító kontinensviadal Magyarország történetének is a legnagyobb imázskampányát jelentené, nem utolsósorban pedig végre kijuttatná a válogatott egy labdarúgó-világeseményre. A kérdés csak az, hogy mindezért mekkora összeget éri meg fizetni.
