NHL Magyarországon?
Az évszázados hagyományokkal büszkélkedő, ám versenyeit, felkészüléseit ez idáig mostoha körülmények között szervező jégkorong tudatosan építkezik. A válogatott gyakran erőn felüli teljesítményén edződött nézőközönség számára vonzóvá válhat a játék. A világsztárokat, a nemzetközi élmezőnyt rendszeresen hazánkba hívó nemzeti gárda küzdeni tudásával a vereségek ellenére is gyakran kiérdemli a nézők vastapsát. A hazánkban rendezett világbajnokságokon túlmenően a háromnapos nemzetközi tornákon is megtelnek a lelátók. Ugyancsak a válogatott jelenti a közönségcsalogatást az új jégcsarnokok pályaavatóján. A válogatott, a meghatározó játékosok népszerűsége – például Szuper Leventéé, Vas Jánosé, akik már az NHL (fiók)csapatainál is komolyan számításba vett sportolók – a vonzó imázs, a sportág karaktere komoly támogatást jelentett az üzleti alapok megteremtésében, a szponzori kapcsolatok kialakításában.
Ám önmagában egy válogatott, komoly bajnoki rendszer és elégséges számú első osztályú klub, valamint széles utánpótlásbázis nélkül, nem tudja fejlődési pályára helyezni a sportágat. A jégcsarnokok számának gyors ütemű építése azonban már jelzi, hogy a közönség rövid időn belül komoly bajnoki rendszerre számíthat. A „csarnoképítés és válogatott mérkőzéssel támogatott pályaavató” gyakorlat a 2006-os esztendőben is folytatódik. A pesterzsébeti jégcsarnokot április 8-án Németország elleni összecsapással avatják fel, az új miskolci létesítményben pedig áprilisban ifjúsági világbajnokságot rendeznek. Az NHL elmúlt szezonbeli szüneteltetésének gazdasági következményei a jégcsarnok-építési boomban érintettek számára is tanulságokkal szolgál. A washingtoni létesítményüzemeltetők, valamint a kapcsolódó szolgáltató egységek (éttermek, ajándéküzletek, ruházati boltok) az NBA hat évvel korábbi, 202 napig tartó játékossztrájkját komoly veszteségekkel zárták. Akkoriban ugyanis a környék vállalkozói elsősorban az MCI Center eseményeinek forgalmára számíthattak. Az NHL teljes bajnoki évadjának törlését azonban már csak a közvetlenül a létesítményüzemeltetők érezték meg, annak ellenére, hogy a szerződésük lehetővé tette kiegészítő rendezvények szervezését. 1998-99 óta azonban a környék erősen fejlődött, olyan népszerű intézmények kezdték meg működésüket, mint a Nemzetközi Kémmúzeum, a Washington Convention Center vagy a Gallery Place 14 mozival, éttermekkel, üzletekkel. Az emberek szeretik ebben a kerületben eltölteni az idejüket – és akár NHL-mérkőzéseket megnézni.
A magyar infrastrukturális fejlesztést nézve azonnal felmerül a kérdés: ekkora anyagi befektetés és területi növekedés mellett az Európában és hazánkban is hagyományos kieséses versenyrendszer reális keretet biztosít-e a sportág fejlődéséhez, működtetéséhez. A közönség szeretetének elnyeréséhez, a lojális szurkolótábor kialakításához idő kell, néhány szezon komoly megmérettetése. A csak az első lépéseket megtévő klubok némelyike azonban óhatatlanul elvérezne a kiesési rendszerrel. És persze hova esne ki? Hogyan tudna megerősödni a következő év küzdelmeihez? Sportgazdasági szempontból is komoly dilemma, hogy a dinamikusan növekedő lehetőségek a sportágban milyen méretű utánpótlásbázisra számíthatnak, mikor érnek be a ma reménységei – és mikor lesznek annyian, hogy a profi csapatok a saját szempontjaik alapján válogathatnak. A sportbeli munkaerő-piaci utánpótlás megteremtése, a belépés feltételeinek és rendszerének kialakítása komoly szakmai feladat. A szakmai feltételek biztosításán túlmenően ugyanis hiteles és vonzó jövőképet kell tudni felrajzolni a sportot hivatásuknak választóknak. A magyarországi csapatsportok – a vízilabdát leszámítva és a fővárosi labdarúgócsapatok hagyományainak felemlegetésétől eltekintve – alapvetően vidéki bázisúak. A kép nagyon vegyes. Vannak, ahol egy sportág egy másodosztályú csapatára lehet büszke a lakosság. Ugyanakkor többek között Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Dunaújváros, Pécs, Zalaegerszeg, Szombathely azt példázza, hogy több sportág helyi klubcsapata tud komoly eredményeket felmutatni mind a nemzeti bajnokságban, mind pedig a nemzetközi porondon. Ebbe a „versenytérbe” kell belépnie a jégkorongnak. A helyzet azonban egyedi: új szereplőként kell a sport iránt érdeklődőket megnyerni, miközben a potenciális közönség szabadideje korlátozott, és a pénztárcája sem feneketlen. A helyi csapatok hosszú évtizedek alatt kialakult hagyományait érdemes figyelembe venni, és csak együttműködve versenyezni a rendezvényre kilátogató nézőkért. Például olyan kezdési időpontok választásával, ami figyelembe veszi a többi sportág gyakorlatát.
A helyi és országos szponzorok megnyerése kulcsfontosságú minden sportág működtetésében. Egy új szereplő számára pedig különösen fontos annak felmérése, milyen erőforrásokra számíthat. Szakértői becslés szerint a magyar szponzorációs piac maximális mérete körülbelül 39 milliárd forint. Ez az összeg azonban tartalmazza azokat a szponzorinak nevezett, valójában csak hirdetésként megjelenő helyi együttműködéseket, amelyek a sportban látták a legeredményesebb hirdetési lehetőséget. A szponzori piac jelentős növekedésére nem szabad számítani, ám a helyi támogatói és az országos szponzori kör alakulására igen. Ez azonban újabb strukturális feladat elé állítja a jégkorongot. Olyan kétszintű szponzori rendszert kell már a kezdetekkor kialakítani és a technikai feltételeit megteremteni, amely lehetővé teszi a szponzorok azonos szintű, formájú és minőségű kiszolgálását valamennyi bajnoki résztvevő esetében. Sőt, biztosítja a sportág számára a bevételmaximalizálás lehetőségét: egy végiggondolt elosztási rendszer segítségével lehetőséget teremt a helyi piac eltérő adottságaiból származó versenyhátrányok kiegyenlítésére, a csapatok kiszámítható gazdálkodására, valamint a kiegyenlített győzelmi esélyek fenntartására. Egy több mint százéves magyarországi hagyományokkal büszkélkedő csapatsport, a jégkorong a szórakoztatóipar meghatározó szereplője kíván lenni. Az üzleti rendszernek a felépítését megkezdte. Próbálja átvenni a franchise szervezésre épülő amerikai ligák meghatározó elemeit: a ligaszintű bevételek maximalizálást és a területi elv alapján való működést. A többi sportágtól eltérő építkezés teremtheti meg a lehetőségét annak, hogy új piaci szereplőként is meg tudja vetni a lábát.
