Ösztönzőrendszerek: „húsbavágó” szempontok

Érdekes helyzet áll elő jövőre az önkéntes biztosító-pénztári befizetések területén, hiszen ugyan a parlament által már elfogadott, 2006-ra vonatkozó adó- és járuléktörvények nem módosítanak a munkáltatói hozzájárulás közteher-mentességi feltételein és mértékein, mégis a cégek számára egyre nagyobb lesz a késztetés arra, hogy toldják meg az alkalmazottaik befizetését. Ennek magyarázata a minimálbér – egyelőre nem eldöntött mértékű – emelésében rejlik. A továbbra is élő szabályozás értelmében ugyanis amennyiben a munkaadói hozzájárulás havonta legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeg, akkor az után nem kell adót és járulékokat fizetni, míg az e fölötti rész bérként adózik. A köztehermentes rész egy esetben még nagyobb, a minimálbér 130 százaléka is lehet, mégpedig akkor, ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés mellett az alkalmazottnak van önkéntes egészségpénztári vagy önsegélyező pénztári befizetése is. Szintén a hozzájárulásra ösztönzi a vállalatokat, hogy ezt az összeget költségként is elszámolhatják. Ha tehát ezt választja a vállalkozás, lényegesen kisebb összköltséggel képes motiválni, és a cég iránt lojálissá tenni az alkalmazottat.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni az alkalmazotti ösztönző rendszerek kialakításakor azt sem, hogy a magánszemélyt is megilletik kedvezmények. Nem árt figyelni arra is, hogy ezek szabályai részben megváltoznak. Az adókedvezmény átalakul kedvezménnyé, azaz jövőre az APEH az eddigi gyakorlattól eltérően nem utalja vissza a kérdéses összeget adókedvezményként, hanem a magánszemély írásbeli nyilatkozata esetén jóváírja a pénztári számlán, gyarapítva a megtakarításokat. A kedvezményre vonatkozó adómértékek viszont megegyeznek majd az eddigi adókedvezmény tételeivel. Nem ingyenes egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor vagy a tb által nem teljesen támogatott gyógyszerek, gyógyászati eszközök vásárlásakor jön jól az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba utalt összeg. Az alkalmazott által, illetve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részeként befizetett összeg 30 százaléka, de évente maximum 100 ezer forint kedvezmény illeti meg a magánszemélyt. (Aki 2020 előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, annak 130 ezer forint a felső határ.) Az önkéntes önsegélyező pénztár esetében is ugyanezek a szabályok, ám ha a két említett pénztári számlára is utalnak pénzt, a 100, illetve 130 ezer forintos limit a két tételre együttesen vonatkozik. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárt illetően csak annyi a különbség az előbbiekhez képest, hogy amennyiben a nyugdíjpénztár mellett van önkéntes egészség- vagy önsegélyező pénztári befizetése a foglalkoztatottnak, akkor a kedvezmények összege legfeljebb 120, illetve 150 ezer forint lehet egy évben. (Ha csak önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utal az illető, akkor a 100, illetve 130 ezres határok az érvényesek.)

Bevezetnek egy úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlát, amelynek pontos szabályait egy hamarosan elkészülő rendelettel állapítják majd meg. Annyi már biztosan tudható, hogy a fent említettekhez hasonlóan a magánszemély befizetésének 30 százaléka, de legfeljebb évi 100, illetve 130 ezer forint lehet ehhez kapcsolódóan a kedvezmény. Ez a pénz pedig szintén a pénztári számlát gyarapítja.

A kormány még egyet „csavar” a szabályozáson, amikor a szóban forgó befizetésekre eltérő rendelkezéseket léptet életbe január 1-jétől az adómentesen adható béren kívüli juttatások kapcsán. Jövőre bizonyos adómentes juttatások esetében összesen csak a 400 ezer forintot meg nem haladó rész lesz köztehermentes, és a korlátos körbe beletartozik majd az önkéntes egészség-, valamint önsegélyező pénztári befizetéshez adott adómentes munkáltatói hozzájárulás, a nyugdíjpénztári hozzájárulás viszont nem esik ez alá a korlátozás alá. Előbbiek esetében tehát úgy kell megállapítania a cégnek a hozzájárulás mértékét, hogy az a többi érintett juttatással együttesen se haladja meg a 400 ezer forintot egy évben, máskülönben a limiten felüli rész után a természetbeni juttatásokra érvényes 44 százalékos szja-t, 3 százalékos munkaadói járulékot és az szja-val növelt alap után 29 százalékos tb-járulékot kell leróni.

- hozzájárulást a vállalat költségként elszámolhatja

-a magánszemélyt adókedvezmény illeti meg (bizonyos esetekben jövőre megtakarítását növeli)

-a munkavállaló motiválása könnyebbé válik, a vállalathoz való lojalitása erősödik a bérhez képest kisebb kiadás mellett

- hozzájárulást a vállalat költségként elszámolhatja

-a magánszemélyt adókedvezmény illeti meg (bizonyos esetekben jövőre megtakarítását növeli)

-a munkavállaló motiválása könnyebbé válik, a vállalathoz való lojalitása erősödik a bérhez képest kisebb kiadás mellett Jövőre bizonyos adómentes juttatások esetében öszszesen csak a 400 ezer forintot meg nem haladó rész lesz köztehermentes

-->