Trump megmondta a világnak, meddig fog tartani az iráni háború: „Eleve ebből indultunk ki”
Akár négy hétig is letarthat a konfliktus Iránnal – vélekedett vasárnap Donald Trump amerikai elnök, akit a Daily Mail című brit lap idézett. Trump szerint eleve abból indultak ki, hogy nagyjából négy hétig fog tartani. Mint mondta, Irán egy nagy ország.
„Négy hétbe fog telni, vagy kevesebbe” – tette hozzá az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Hangsúlyozta, hogy nyitott a további tárgyalásokra Iránnal, de nem tudta megmondani, hogy erre milyen hamar kerülhet sor. „Beszélni akarnak, de azt mondtam, hogy a múlt héten kellett volna tárgyalnotok, nem ezen a héten” – fogalmazott.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X-en tett bejegyzésében arról írt, hogy Teherán bombázása ellenére nem csorbult Irán azon képessége, hogy háborút folytasson. „Volt két évtizedünk, hogy tanulmányozhassuk az amerikai hadsereg kudarcait nyugati és keleti szomszédainknál” – közölte az iráni diplomácia vezetője az afganisztáni és iraki háborúkra utalva. Hozzátette, hogy ezekből levonták a megfelelő tanulságokat. A decentralizált védelmi struktúrák szerinte Irán számára lehetővé teszik teszik a háború tetszőleges elnyújtását.
Elhúzódó iráni háborúra számít a szakértő
„A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség” – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az M1 vasárnapi műsorában.
A szakértő nagyon jelentős csapásnak nevezte a közös amerikai-izraeli támadást, amit semmiképpen sem szabad lebecsülni, a vasárnapi adatok szerint összesen 48 vezetővel végzett és még nincs vége.
Az iráni rezsim most a folytonosságra és a gyors átmenetre törekszik. Egy háromfős vezetői tanács átveszi a legfőbb vezetői feladatokat, ezzel azt próbálja mutatni a rezsim, hogy alapvetően stabilitás van és minden megy tovább. A következő napokban a 88 tagot számláló Szakértők Gyűlése megkezdi a következő legfőbb vezető kiválasztását – ismertette.
Hozzátette, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Izrael célzottan inkább a keményvonalas körökből lőtte ki a vezetőket. Csicsmann László jelezte: nem körvonalazódik, milyen politikai megoldás jöhet, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek mik a céljai.
Kifejtette, hogy rezsimváltást nagyon könnyen nem lehet végrehajtani, és jelenleg úgy látszik, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadásaiban életét vesztett iráni legfőbb vallási és politikai vezető, Ali Hamenei ajatollah halála ellenkező hatást váltott ki nemcsak Iránban, hanem az egész Közel-Keleten.
Iránban Ali Hameneit gyászolják, jelenleg nem azok a képek jönnek, hogy az Egyesült Államok és Izrael beavatkozását támogatnák. Az iráni helyzet összetett, az ország politikailag, társadalmilag, kulturálisan és etnikailag is sokszínű. Az elmúlt hetekben a rezsim ellen tüntetők nem kínáltak olyan politikai alternatívát, ami mellé az Egyesült Államok be tudna állni – fejtette ki.
Csicsmann László a világ egyik legfontosabb olajútvonala, a Hormuzi-szoros iráni blokádját átmenetinek tartja. Elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok elsődleges célja, hogy megsemmisítse az iráni haditengerészetet; ha ez sikerül, attól kezdve Irán képességei csökkennek a hajóforgalom megzavarására.
Kiemelte ugyanakkor, ha egy-két hét a jelenlegi körülmények között zajlik, az már rendkívül nagy bizonytalanságot jelenthet a világpiacra és a gazdaságra. Válaszcsapásaival Irán a Perzsa-öböl térségében komoly gazdasági károkat okoz, bizonytalanságot kelt, a térség a háborús konfliktus részévé vált.
„Iránnak akkora ereje nincs, hogy országok szélesebb körével háborúba keveredjen, de okozhat kellemetlen pillanatokat, ha pedig bekövetkezik a 90 millió lakosú ország esetleges összeomlása, akkor annak migrációs nyomás is lehet a következménye” – fogalmazott Csicsmann László.
