Uniós gabonapiaci szigorítás
A hazai kockázatelemzések szerint Magyarország nem számít fertőzésveszélyes tagállamnak.
Jövő július elsejétől nem használható fel humáncélra olyan gabona, amelynek gombatoxin-tartalma meghaladja a megállapított határértékeket – áll az Európai Unió módosított élelmiszer-gazdasági rendelkezéseiben. Az értékesítési szigorítás az eddigi ajánlásszintű szabályozást váltja fel a gabona (alapvetően a búza) forgalmazásában. Az intézkedés hazai szakértők szerint azt igazolja, hogy az EU-ban még inkább előtérbe kerülnek az élelmiszer-biztonsági szempontok.
A most rendeletileg előírt határértékek a többi között a fuzárium-, illetve más mikotoxinokra (például a tavalyi paprikabotrányban szerepet játszó afla- és ochratoxinokra is) vonatkoznak, amelyek nagyobb dózisban az emberi szervezetet is károsíthatják, a haszonálla-
toknál pedig fejlődési és szaporodási gondokat, mérgezéseket okozhatnak. Ez utóbbi miatt elképzelhető, hogy Brüsszel a takarmányozásnál is rendeletben szabályozza majd a megengedett toxintartalmat a ma érvényben lévő ajánlások helyett, de e változtatást – állítják agrárszakértők – az agrárgazdasági lobbi még megakadályozhatja.
A humánélelmezési célú gabonafelhasználás szigorítása ma teljes tanácstalanságot és káoszt okoz az uniós tagállamokban – tudtuk meg. Brüsszel ugyanis egyelőre nem kötelez tényleges toxinvizsgálatokra, hanem úgynevezett kockázatelemzési ellenőrzéseket javasol. A tagországoknak ez utóbbiak eredményei alapján kellene meghatározniuk, milyen rendszert működtetnének a toxinfertőzések kiszűrésére.
Értesüléseink szerint Magyarországon az agrártárca már megbízott egyes minőségvizsgáló laboratóriumokat a kockázatelemző ellenőrzések elvégzésével. A kontroll ezer-ezer búza- és takarmánykukorica-mintára terjed ki. Úgy tudjuk, a vizsgálatok a kukoricánál decemberre fejeződnek be, a búzánál pedig már le is zárultak. Az eddigi nem hivatalos eredmények azt mutatják, hogy Magyarország a gombatoxinok szempontjából ma nem számít fertőzésveszélyes EU-tagállamnak. Így nálunk a jövőben is legfeljebb szúrópróbaszerű vizsgálatokra lehet szükség.
A szigorúbb követelmények várhatóan nem terjednek ki azokra a gabonatételekre, amelyeket nem az unión belül, hanem harmadik országokban adnak el a (magyar) kereskedők – vélik ágazati szakértők. Az egységes uniós piacon ugyanakkor a változtatások növelik majd a gabonatermelők, illetve az egyéb piaci szereplők értékesítési kockázatát. Nehezebbé válhat az uniós intervenciós felvásárlás során átvett termények felszabadítása is, mivel gombafertőzések esetén a készletezett áruk nem szabadíthatók majd fel.
Mint ismert, a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a múlt évi termésből 3,9 millió tonna gabonát vett meg a piaci szereplőktől, az idén pedig további 4-5 millió tonna áru felajánlása várható. Ha a későbbi értékesítéskor az étkezési terményeket a toxintartalom miatt nem lehetne eladni, a veszteségeket a magyar államnak kellene állnia. Egyes hazai vélemények szerint a mostani szigorításokkal Brüsszel hosszabb távon azt is el szeretné érni, hogy kevesebb felvásárolt gabona jusson a jelentős pénzeket felemésztő uniós intervenciós rendszerbe.
