BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A slágerszakma korántsem hiányszakma

A munkavállalók által közkedvelt tanfolyamok, illetve a munkaadók számára lényeges végzettségek köszönő viszonyban sincsenek egymással – állítják a lapunk által megkérdezettek. Épp ezért egyelőre az egyre súlyosbodó szakmunkáshiányt a felnőttképzés sem tudja orvosolni, a statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a divatszakmákat sokat választják, kőműves vagy lakatos viszont senki nem akar lenni.

Nem olyan képzésekre jelentkeznek az emberek, mint amire a munkaerőpiacon ténylegesen szükség van – mondta lapunknak Lakos István. A Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint az, hogy a tanfolyamok iránti kereslet és a vállalkozások munkaerőigénye között ekkora a különbség, nem csak magyar jelenség.

Nem véletlen, hogy a nyugati országokban bizonyos szakmákban – mint például az építőiparban – vendégmunkások dolgoznak. A tendencia már nálunk is érzékelhető, az ilyen, általában fizikai munkát igénylő szakmák kezdenek kiürülni – emelte ki. Egyelőre úgy tűnik, a népszerűtlen képzések helyett olyan slágertanfolyamok vezetnek, mint a számítástechnikai, a kereskedelmi, a vendéglátó-ipari és a pénzügyi ismereteket nyújtók. A szövetség elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai felnőttképzési programok jelentős része OKJ-s képzés, ellentétben azokkal a specifikus képesítésekkel, amelyeket több munkáltató is igényel. Hasonló véleményen van Szilágyi Antal, a Szakmai Továbbképző és Vállalkozástámogató Rt. vezérigazgatója is, hozzátéve, hogy az egyéni és munkáltatói igények közötti szakadék folyamatosan mélyül. A nagyobb vállalatok a nem túlkvalifikált, hanem a szükséges ismereteket szerzett munkavállalókra tartanak igényt, akik el tudják végezni az erősen gépesített rendszerben a szakfeladatokat. Ez a szakmunkásigény azonban nem találkozik az egyéni célokkal. Szilágyi Antal szerint a válságot az is jelzi, hogy már a szakmunkásoknál magasabban kvalifikált technikusi réteg is teljesen eltűnőben van. A problémán az segítene, ha a munkaügyi szervezetek felmérnék a vállalkozások igényeit, és a régiók elvárásai szerint zajlana a hazai felnőttoktatás. Zachár László, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet igazgatója szerint is a magasabb kvalitás felé tolódnak az egyéni igények. Szerinte sem a munkáltatói, sem a munkavállalói, sőt még az állam nyakába sem lehet kizárólagosan varrni a kereslet-kínálat közötti szakadákból fakadó problémát, a megoldást pedig csak az összefogás hozhatja el.

Az állami képzés-támogatás kétszintű, központi (országos), illetve megyei (regionális) pályázatok valósulnak meg, ahol tetten érhető a képző felelőssége is, elsődlegesen neki kell megítélnie, hogy a megvalósítandó képzés szakiránya keresett-e a munkavállaló felnőttek körében. A munkaadóknak viszont azt kell elfogadniuk, hogy saját igényeiknek pontosan megfelelő, képzett munkavállalót nem „várhatnak”, mert a speciális tudást csak náluk, a cégen belül lehet és kell elsajátítani. Végül a munkavállalók is felelősek saját tudásuk minőségéért, nemcsak a sikeresség vagy jobb kereset elérése miatt, hanem azért is, mert a nem jól megválasztott képzésbe fektetett idő, pénz és energia kárba veszhet – mondta az igazgató.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.