A közúti lobbi sikere az EU-ban

A közúti fuvarozók világszervezete, az IRU mint az Európai Unió hivatalosan elfogadott konzultációs partnere folyamatos brüsszeli lobbitevékenysége sikerrel járt – mondta lapunknak Hinfner Miklós, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára, az IRU EU-összekötő bizottságának alelnöke. Az Európai Bizottság végre elismerte, hogy az elsősorban a teherszállítás vasútra terelését jelentő módozatváltás szorgalmazásával önmagában nem érhetők el az európai közlekedéspolitika legfontosabb célkitűzései, a fenntartható fejlődést megalapozó versenyképes, biztonságos és környezetbarát mobilitás.

A tapasztalatok és az előrejelzések azt mutatják, hogy a bizottság által 2001-ben előirányzott intézkedések önmagukban nem elegendők, ezért átfogóbb és rugalmasabb közlekedéspolitikai eszköztárra van szükség. A Fehér könyv egyik legfontosabb eleme az volt, hogy bejelentette: minden eszközzel a környezetbarátabb és biztonságosabb közlekedési módokra való áttérést részesíti előnyben.

Az Európai Bizottság a 2001-es közlekedési Fehér könyv félidei felülvizsgálatának befejeztével közelmúltban kiadott közleményében vázolja fel az EU jövőbeni közlekedési politikájának fő irányvonalait. Ebben elismeri, hogy az átállás nem lesz radikális középtávon, a különböző közlekedési módok és különösen a közúti közlekedés részesedése nem változik „drámaian”. Egy fenntartható európai mobilitási politikának ezért a politikai eszközök szélesebb körére kell támaszkodnia, az egyes közlekedési módok teljesítményének optimalizálását célozva, hogy azok mindinkább biztonságosak, energiahatékonyak és környezetbarátak legyenek.

A bizottság 2007-ben szeretne elfogadni egy árufuvarozási logisztikai cselekvési tervet, amely a közúti, tengeri, vasúti és folyami közlekedés között nagyobb összhangot teremtene, és a logisztikai láncokba több közlekedési mód használatát építené be. A cselekvési terv előkészítését segítheti, hogy a július 1-jétől soros finn elnökség is prioritásként kezeli a szállítási logisztika kérdését. A bizottság mielőtt konkrét javaslatokkal állna elő, minden egyes területen figyelembe kívánja venni az állampolgárok és a szakmák véleményét, valamint a gazdasági, környezeti és szociális hatáselemzéseket, ezért az érintettekkel szakmai konzultáció kezdeményezésére készül.

Az EU továbbra is ösztönözni fogja a vízi és vasúti szállítás igénybevételét a távolsági közlekedésben, ugyanakkor erőfeszítéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a közúti és légi közlekedés hatékonyabb és környezetkímélőbb legyen. A felülvizsgálatnak köszönhetően a jövőben nyomatékosabb szerepet kapnak a legújabb technológiákat használó intelligens közlekedési rendszerek és az „intelligens díjszabás”. A várhatóan legkésőbb 2009-től üzembe álló európai műholdas helymeghatározó Galileo rendszer kulcsszerepet játszik ezen új technológiák előmozdításában. A felülvizsgálat kiemeli, hogy ambiciózus fellépésre van szükség a városi mobilitás megváltoztatásához. A bizottság 2007-ben Zöld könyv formájában vitát indít a városi közlekedéspolitikáról.

Az IRU bátorítónak tartja a közlekedési Fehér könyv felülvizsgálatának fontos pozitív fejleményeit, különösen azt, hogy a bizottság közleményében kifejezetten elismerte a közúti közlekedésnek az európai gazdaságban játszott jelentős szerepét, illetve a károsanyag-kibocsátás csökkentése terén elért komoly eredményeket. Mindezen pozitív fejlemény ellenére hiányolja a világos politikai elkötelezettséget a közúti közlekedési iparág mellett – fogalmazott Hubert Linssen, az IRU EU melletti állandó képviselője. Szerinte az intelligens díjszabással kapcsolatos bizottsági politika még mindig azon a hamis előfeltevésen alapszik, miszerint a korlátozottan rendelkezésre álló infrastruktúra használatát napszaktól függően változó mértékű útdíjjal optimalizálni lehetne. A fuvarozóknak azonban nincs valódi választási lehetőségük, hogy mikor használják az utakat, az időzítés nagymértékben függ a megrendelő elvárásaitól, ezenkívül számos forgalmi korlátozás befolyásolja. Egy csúcsidős extradíj nem változtatna érdemben a forgalom alakulásán, ellenben egyszerűen növelné a közúti közlekedési vállalatok, így végső soron az európai fogyasztók költségeit.

Az IRU kritikusan figyeli azt is, hogy miközben a bizottság hangsúlyozza a közúti közlekedés központi szerepét a gazdaságban, és a forgalmi torlódásoknak betudható komoly pénzügyi veszteségekről beszél, a szűkös TEN-költségvetésből túl sok pénzt fordítanak a vasútra. Az EU úthálózatában hiányzó összeköttetések megteremtésének és a szűk keresztmetszetek megszüntetésének feladata az ágazat Európa versenyképességéhez való hozzájárulásával arányos fokú pénzügyi és politikai támogatást érdemelne Brüsszeltől. Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy ismételten figyelmen kívül hagyták a legnagyobb, legbiztonságosabb és legkörnyezetbarátabb tömegközlekedési módot, az autóbuszos személyszállítást. A hamarosan induló vitában ennek a területnek a középpontba kell kerülnie.

Ehhez azonban az EU-nak ösztönöznie kellene az Euro 4-es és 5-ös motorral szerelt korszerű járművek elterjedését.

Ezzel gyorsabban lehetne bátorítani a fuvarozókat flottájuk „zöldítésére”, mint bármilyen jogi szabályozással.

Ehhez azonban az EU-nak ösztönöznie kellene az Euro 4-es és 5-ös motorral szerelt korszerű járművek elterjedését.

Ezzel gyorsabban lehetne bátorítani a fuvarozókat flottájuk „zöldítésére”, mint bármilyen jogi szabályozással.-->