Mennyi jut logisztikára?
A társadalmi vitán lévő, 128 oldalas Új Magyarország fejlesztési terv hat prioritása közül kettőben (a gazdaság fejlesztése, a közlekedés fejlesztése), valamint a nemzeti agrár-vidékfejlesztési stratégiával való összhang kapcsán (agrárlogisztikai rendszerek kialakítása program) is szerepel a logisztika. Az operatív programok kereteit azonban csak a társadalmi egyeztetés eredményeinek a figyelembevételével véglegesítik.
A jelenlegi változat szerint csupán még annyit lehet tudni, hogy a következő hét évben – a 15 százalékos hazai kormányzati társfinanszírozással együtt – 24,9 milliárd euró összforrásból a gazdaságfejlesztési operatív program 2,2-3,3 milliárd euróra, a közlekedésfejlesztési operatív program pedig 5,1-6,8 milliárdra számíthat.
Magyarországon a termelékenység számos ágazatban jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól – olvasható az Új Magyarország fejlesztési tervben. Ezért a versenyképesség javításához egyrészt növelni kell a magas hozzáadott értékű tevékenységek arányát, másrészt elő kell segíteni, hogy a vállalkozások növelni tudják termelékenységüket. Ennek érdekében bővítik az üzleti szolgáltatások kínálatát a logisztikai és ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztésével is.
A nemzeti akcióprogramban megfogalmazott iránymutatásokkal összhangban a gazdaságfejlesztési prioritás üzleti szolgáltatásokat érintő beavatkozásai keretében egyebek között közvetlen támogatásokkal és a működési feltételek javításával fejlesztik és szolgáltató funkciójában erősítik az ipari parki, az innovációs vállalkozásfejlesztési, valamint a vállalkozói központi intézményrendszert. Fejlesztik a térségi üzleti infrastruktúrát és a telephelyeket az ICT- és fizikai infrastruktúra fejlesztésének támogatásával, elsősorban az ipari, a vállalkozói parkok és barnamezős beruházások esetében. Továbbá elősegítik a komplex szolgáltatást nyújtó logisztikai parkok hálózatának kiépülését a kerítésen belüli infrastruktúra fejlesztéséhez és a szolgáltatások színvonalának emeléséhez nyújtott támogatással. Egyebek mellett ezek is a gazdaságfejlesztés operatív program keretei között valósulhatnak meg.
A közlekedésfejlesztési prioritásba négy csoport tartozik. Egyrészt az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek elemei: a gyorsforgalmi úthálózat bővítése; a vasúti fővonalak korszerűsítése; a folyami infra-struktúra bővítése. Másrészt a térségi elérhetőség javítása. Ennek elemei: a keresztirányú főutak bővítése és burkolaterősítése; regionális közlekedési szövetségek felállítása. Harmadrészt a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése: az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban. A negyedik pedig az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. Ennek elemei az intermodális logisztikai központok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése. Mindezek a közlekedés operatív program keretei között valósulhatnak meg.
Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésével kapcsolatban az Új Magyarország fejlesztési terv kitér arra, hogy a globalizálódó gazdaságban különösen felértékelődik Magyarország gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, mivel területén jelentős nemzetközi kereskedelmi útvonalak haladnak át. A TEN-folyosók fejlesztésével kialakuló közlekedési hálózat lehetővé teszi és ösztönzi, hogy ezekre a folyosókra felfűzve vagy ezekhez megfelelő közlekedési kapcsolatokat teremtve az export-, import- és tranzitforgalomhoz kapcsolódó, logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozói infrastruktúra épüljön ki. A stratégia szerint a konkrét fejlesztéseknél figyelni kell a kitűnő adottságú, egykori katonai repülőterek hasznosítására (például interkontinentális légi szállításra alkalmas logisztikai kargóbázisok létesítésére) is.
Az egyfelől Észak-, Dél- és Délkelet-Európa, másfelől Kelet-Ázsia irányába hazánkon áthaladó áruszállítást pedig az intermodális logisztikai központok fejlesztésével a környezetbarát közlekedési módok (vasúti és vízi szállítás) felé kell terelni. Ezért a következő időszakban az ország nemzetközi elérhetőségét javító hajózóutak fenntartható fejlesztéséhez kapcsolódva kiemelt fontosságú lesz az intermodális kikötőhálózat fejlesztése is – derül ki a tervből. További feladat a logisztikai központokhoz és az egyéb gazdasági infrastruktúrához vezető közlekedési infrastruktúra kapcsolati elemeinek (az iparvágányoknak és a bekötőutaknak) a megépítése, illetve korszerűsítése. A logisztikai szolgáltató központokon belül pedig lényeges lesz a közlekedési eszközök közötti váltás feltételeinek javítása.
Előkészítés* alatt lévő közlekedési projektek**
Vasúti közlekedés– Budapest–Székesfehérvár–Boba vasútvonal rekonstrukciója
– Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony–országhatár vasútvonal rekonstrukciója
– a budapesti elővárosi vasúthálózat fejlesztése
Közúti fejlesztések
– az M3-as gyorsforgalmi út Nyíregyháza–Vásárosnamény szakasz építése
– a 4. sz. főút Monor–Pilis elkerülő szakasz építése
– a 86–85. sz. főút Csorna elkerülő szakaszának építése
– a 4. sz. főút burkolaterősítése (Szapárfalu–Karcag)
– a 8. sz. főút burkolaterősítése (Ajka–országhatár)
A vízi közlekedés fejlesztése
– a Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő építése
* A 2007 utáni európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó tervezésre és a nagyberuházások előkészítésére a költségvetés. 2005-től önálló előirányzatot tartalmaz. Jelenleg a kormány döntése alapján 35 nagyprojekt előkészítése folyik.
** A városi tömegközlekedés fejlesztése nélkül.
– Budapest–Székesfehérvár–Boba vasútvonal rekonstrukciója
– Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony–országhatár vasútvonal rekonstrukciója
– a budapesti elővárosi vasúthálózat fejlesztése
Közúti fejlesztések
– az M3-as gyorsforgalmi út Nyíregyháza–Vásárosnamény szakasz építése
– a 4. sz. főút Monor–Pilis elkerülő szakasz építése
– a 86–85. sz. főút Csorna elkerülő szakaszának építése
– a 4. sz. főút burkolaterősítése (Szapárfalu–Karcag)
– a 8. sz. főút burkolaterősítése (Ajka–országhatár)
A vízi közlekedés fejlesztése
– a Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő építése
* A 2007 utáni európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó tervezésre és a nagyberuházások előkészítésére a költségvetés. 2005-től önálló előirányzatot tartalmaz. Jelenleg a kormány döntése alapján 35 nagyprojekt előkészítése folyik.
** A városi tömegközlekedés fejlesztése nélkül. A fejlesztés elemei (áruszállítás-logisztika)
Intermodális logisztika közp. fejlesztése
A hozzájuk kapcs. infrastruktúra kiépítése Új Magyarország Az Új Magyarország fejlesztési terv végleges változata a társadalmi vita eredményei alapján készül majd el. Ezt a kormány október 1-jén nyújtja be az Európai Bizottságnak.-->
