BUX 44,148.98
+0.04%
BUMIX 3,792.28
+0.86%
CETOP20 1,883.91
+0.83%
OTP 9,520
+1.60%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
-0.49%
ZWACK 17,300
+0.29%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,100
-0.45%
-0.47%
-1.09%
0.00%
-1.87%
OPUS 153.8
+1.18%
+0.51%
+2.36%
0.00%
-2.00%
OTT1 149.2
0.00%
+0.91%
MOL 2,954
+0.20%
DELTA 38.55
-2.65%
ALTEO 2,850
+1.42%
0.00%
+3.18%
0.00%
0.00%
-1.57%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
-0.51%
-1.26%
+0.98%
0.00%
+2.78%
+5.83%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-0.17%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Orosz szakadás: Két éven belül harmadszor

Két éven belül harmadszor szakadtak meg a magyarországi orosz energiaszállítások, megtépázva Oroszország ellátói megbízhatóságát, és megnehezítve a sokszálú gazdasági együttműködést támogató magyar kormánypolitika folytatását, vélték moszkvai megfigyelők kedden. Bizonyos, hogy az energiabiztonság lesz a tavaszra tervezett magyar-orosz közös kormányülés fő témája.

Először, 2005. januárban, a hatóságilag csődbe taszított YUKOS olajcég kényszerült európai exportjának leállítására, miután 2004. decemberben megfosztották fő termelőegységétől egy vitatott moszkvai kényszerárverésen.

A Molnak tízéves szerződése volt a YUKOS-szal évi 7 millió tonna olaj szállítására, a megállapodás 2013-ban járt volna le. Ehelyett a Mol az új orosz piacvezető LUKoillal kötött hosszú távú szerződést, de ez csak évi 5 millió tonna olaj szállítását irányozta elő Magyarország és Szlovákia számára (szemben azok 13 millió tonnás importszükségletével), és már 2010-ben lejár.

Mindenesetre Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban Moszkvában megnyugtatta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt, hogy a Molt nem éri kár a YUKOS hányattatásai miatt, és ezután a Russneft középcég ki is vásárolhatta a YUKOS-t a Mollal közös hanti-manysiföldi termelő vállalatukból.

Azok a zavarok, amelyek a tavaly év eleji ukrajnai orosz gázcsapelzárás nyomán léptek fel az európai gázellátásban, Magyarországot különösen érzékenyen érintették.

Putyin tavaly március elsején Budapesten kilátásba helyezte, hogy Magyarország regionális gázelosztó központtá válhat egy Ukrajnát elkerülő vezetékterv, jelesül az orosz-török Kék Áramlat Észak-Olaszországig nyúló, balkáni meghosszabbítása keretében. Az orosz Gazprom nyáron konzorciumot alakított a Mollal egy erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

Mindamellett a Gazprom decemberben emlékeztetőt írt alá a szerb partner Srbijagasszal arról, hogy (az Oroszország hagyományos balkáni szövetségesének számító) Szerbiában épüljön meg ennek a Dél-európai Gázvezetéknek egy szakasza. Ezután egy Gazprom-vezető feleslegesnek ítélte az EU által támogatott, Kaszpi-tengertől induló Nabucco vezetéktervet, amelynek nyomvonala Törökországtól Bulgárián, Románián és Magyarországon át vezetne Ausztriába.

Magyarország szeretné elérni a hosszú távú orosz gázszállítási szerződés megújítását is egy kedvezőbb árképlettel. Erről azonban már a német E.ON tárgyal a Gazprommal, miután a Földgázellátóval (E.ON Trade) együtt ezt a szerződést is megvette a Moltól. Az E.ON a magyar árszerződést a Gazprommal való tágabb alkujának részeként kezeli, amelyben magyarországi energiaipari üzletrészeket cserél egy nyugat-szibériai gázkiaknázási részesedésre.

A Gazprom és az E.ON között tavaly július közepén létrejött keret-megállapodás szerint egyébként a német konszern (a Juzsno-Russzkoje koncessziójával rendelkező Severneftegazprom 25 százalék mínusz egy
részvénye fejében) egyrészt kisebbségi paketteket ad át orosz partnerének magyarországi leányvállalataiból (jelesül 50 százalék mínusz egy részvényt a Moltól megvett E.ON Storage-ból és az E.ON Trade-ből, valamint 25 százalék plusz egy részvényt az E.ON Hungaria gáz- és áramszolgáltatóban), és "pótlólagos kompenzációt" is fizet neki.

Végül most hétfőn, január 8-án, Oroszország teljesen leállította az olajszállításait a Barátság (Druzsba) vezetéken, arra hivatkozva, hogy Fehéroroszország megcsapolja az európai fogyasztóknak szánt olajat. Egyben jelezte, hogy az orosz cégek vis maiorral, vagyis előre nem látható kényszerhelyzettel indokolják az európai vásárlóikkal, köztük a magyar Mollal szembeni szerződéses kötelezettségeik elmulasztását, ahogy a YUKOS tette két évvel ezelőtt.

A Mol (amely szinte a teljes olajimportját a Druzsbán keresztül bonyolítja, évi nyolcmillió tonnát vásárolva Magyarország és 5,5 milliót Szlovákia számára) azt közölte, hogy a LUKoilon kívül más orosz cégekkel is vannak hosszú távú szerződései, és ezek együttesen lefedik a vásárlásainak zömét. Most tehát ezek ideiglenes felfüggesztéséről van szó a vezetékügyi vis maiorra való hivatkozással, ami nem számít szerződésszegésnek, ha a szállításokat két hónapon belül felújítják.

A YUKOS-szal ellentétben, a mostani orosz exportőrök hamarosan fel is újíthatják szállításaikat, hiszen Oroszország várhatóan néhány napon belül főleg neki kedvező kompromisszumos megállapodást köt Fehéroroszországgal, vagy egyszerűen rákényszeríti akaratát, vélik helyi megfigyelők.

Az újabb exportkiesés azonban ismét árt Oroszország energiaszállítói arculatának, és alátámasztja azokat a nyugati véleményeket, amelyek szerint a Kreml nem képes érdekeinek civilizált érvényesítésére. (MTI Eco)

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek