Az ingatlanalapok nem fizetnek társasági adót az ingatlanok adás-vétele után

Az ingatlanalapok is alkalmasak adótervezésre, miután adhatnak-vehetnek ingatlanokat anélkül, hogy a nyereségük adóköteles lenne - mondta Kövesdi Attila, a Deloitte partnere egy sajtóbeszélgetésen kedden Budapesten.

A Deloitte kedden konferenciát rendezett az ingatlanos ügyfeleinek, amelyen az adózási problémákat - különösen az adótervezést - tekintették át. A konferencia után a két előadó összefoglalta a sajtónak az aktuális problémákat. Kövesdi Attila elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az ingatlanalapok nem alanyai a társasági adónak. Így az eladott, illetve vásárolt ingatlanokon elért nyereség mentes ettől az adótól, szemben azzal, ha gazdasági társaságként foglalkoznának ingatlanok adás-vételével. Az illeték is kedvezményes, mindössze 2 százalék. Az előadó szerint 40-50 millió euró értékű portfólióval már megéri ingatlan alapot létrehozni. Sok beruházásnál a fejlesztő vállalja, hogy megépíti - például egy bevásárlóközponthoz - az odavezető utat és más közműveket. A projekt átadása előtt ezeket átadja a szolgáltatóknak (üzemeltetőknek), viszont az áfát nem írhatja le utánuk.

Egy APEH állásfoglalás szerint ugyanis az ingyenes átadó kivonja a gazdasági tevékenységből a közművet, és ilyenkor nem vonható le a forgalmi adó (az előadó véleménye szerint a közmű része a gazdasági tevékenységnek, hiszen nélküle sem a bevásárlóközpont, sem a gyár nem tudna működni).

A társasházak mintájára működik nem egy bevásárló központ is. Lehet két cég közös tulajdonában a telek, vagy az épületen belül a háromszáz üzlettulajdonos közös tulajdona a folyosó, a lépcsőház, a mosdó. Ilyenkor - hívta fel a figyelmet Kövesdi Attila - a közösség képviselőjének kell adószámot kérnie, hogy a közös tulajdonú épületrészek után is levonható legyen az áfa. Az ingatlanoknál is felmerül a cégcsoporton belső (transzfer) árak problémája.

Például ha a csoporton belül van nyereséges és veszteséges cég, akkor adótervezéssel a veszteségeshez irányítható a nyereség. Ennek technikája lehet például az, hogy a veszteséges társaság üzemelteti a nyereséges cég épületét, és így a nyereség nála csapódik le. (A számlázott árnak azonban olyannak kell lennie, mintha külső cég végezte volna a munkát.) Ugyanezzel a technikával több országban működő cégcsoportnál a legalacsonyabb társasági adójú országba irányítható a nyereség.

Márkus Csaba, a Deloitte uniós jogi üzletágának vezetője az ingatlanosok előtt is megnyílt pályázati lehetőségekre, és azok buktatóira hívta fel a figyelmet. A pályázatokon rendszerint a még el nem indult projektekhez lehet támogatást nyeri, ezért fontos annak ismerete, hogy mi számít a beruházás megindításának. Például korábban az első gép megérkezése volt a nyitó időpont, ám jogszabályváltozás miatt ma már a gép megrendelésének a feladása indítja a beruházást. Az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházásokra jó eséllyel pályázhatnak az idegenforgalomba beruházó társaságok, mivel a projektjeik többnyire meghaladják az 50 millió eurós limitet. Szintén igényelhető támogatás városrehabilitációra. Itt probléma volt, hogy ki pályázzon, a gyakorlatban a helyi önkormányzat és a beruházó együtt adja be a kérelmet. (MTI eco)