Krónikus vízhiány: a világ legnagyobb városainak fele kiszáradhat – lesz, amit ki is kell üríteni
Miközben Közép-Európában rég nem látott mennyiségű hó esett januárban, a nagy kép már sokkal aggasztóbb. A világ 100 legnagyobb városának fele súlyos vízhiánnyal küzd, ráadásul ezek közül 39 világváros olyan régióban található, ahol a vízhiány már rendkívül súlyos méreteket ölt. A kihívás nagy, a megoldás pedig nem mindig egyszerű.
Vízhiányról akkor beszélhetünk egy város esetében, ha a közüzemi vízellátás és az ipar vízfelhasználás meghaladja a rendelkezésre álló készleteket. Ez a nagyvárosok esetében sokszor a vízforrások nem meglelő kezelésének és az éghajlatváltozásnak tudható be. A Watershed Investigations és a The Guardian közös kutatása feltérképezte a vízhiánnyal küzdő városokat. Összeállításukból kiderült, hogy többek között Peking, New York, Los Angeles, Rio de Janeiro és Új-Delhi is a leginkább vízhiánnyal küzdő városok közé tartoznak, London, Bangkok és Jakarta pedig a súlyos vízhiánnyal küzdő városok közé sorolható.
A University College London tudósai a NASA műholdas adatai segítségével elemezték, hogy a világ 100 legnagyobb városa közül melyek száradtak és melyek nedvesedtek az elmúlt két évtizedben. Ez alapján Chennai, Teherán és Csengcsou erős száradási tendenciát mutat, míg Tokió, Lagos és Kampala erős nedvesedési tendenciát mutat.
Nem túl menyugtató adat, hogy a Föld valamivel több mint 8 milliárd lakosságából körül-belül 1,1 milliárd ember él olyan nagyvárosi területeken, amelyek hosszú távú kiszáradásnak vannak kitéve. Nagyjából 96 millióan élnek olyan városokban és azok környékén, amelyek régiói erős nedvesedési tendenciát mutatnak.
A leginkább nedves övezetekben található városok többsége Szub-Szaharai Afrikában található, csak Tokió és a Dominikai Köztársaságban található Santo Domingo helyezkedik el máshol. A legszárazabb területeken található városok többsége Ázsiában, különösen Észak-Indiában és Pakisztánban koncentrálódik.
A hatodik éve tartó aszály miatt Teherán veszélyesen közel áll a „nulla naphoz”, amikor a polgároknak egyáltalán nem lesz vizük. Tavaly az ország elnöke, Masoud Pezeshkian egyenesen úgy nyilatkozott, hogy ha az aszály folytatódik a perzsa állam fővárosában, akkor könnyen lehet, hogy a várost előbb-utóbb ki kell üríteni. A dél-afrikai Fokváros és az indiai Chennai is közel áll a nulla naphoz.
Ráadásul a világ leggyorsabban növekvő városainak többsége olyan szárazság sújtotta területeken található, ahol a jövőben vízhiány léphet fel.
Globális vízhiányról beszélt az ENSZ
Kedden az ENSZ bejelentette, hogy a világ vízhiányos állapotba került, amelyben egyes vízkészletek csökkenése és minőségének romlása végleges és visszafordíthatatlan lett. Kaveh Madani professzor, az ENSZ Egyetem Víz, Környezet és Egészségügyi Intézetének igazgatója szerint leggyakrabban a víz rossz kezelése és rossz vízgazdálkodás a vízhiány fő oka, önmagában az éghajlatváltozás ritkán az egyetlen kiváltó.
Szintén riasztó előrejelzéseket adott ki a Világbank is. A szervezet szerint a globális édesvízkészletek az elmúlt 20 évben meredeken visszaestek. Becslések szerint a bolygó évente körülbelül 324 milliárd köbméter édesvizet veszít, ami elegendő lenne 280 millió ember teljes éves szükségleteinek fedezéséhez. A veszteségek minden kontinens főbb folyómedreit érintik.
Az Environment Agency szerint 2055-re Angliának napi 5 milliárd literrel több vízre lehet szüksége a közvízellátás igényének kielégítéséhez, mint 2025-ben volt. Ez a jelenleg a közvízellátásba juttatott 14 milliárd liter víz több mint egyharmada. Más nagy vízfelhasználású szektoroknak, például a mezőgazdaságnak és az energiaiparnak napi 1 milliárd literrel több vízre lehet szükségük a szigetországban.
Ugyanakkor Dél-Anglia egyes részein nemrég vízhiány lépett fel, amit a South East Water vízszolgáltató a téli viharokkal magyarázott. A szabályozó hatóságok azonban már korábban is levelet írtak a vállalatnak, amelyben komoly aggályokat fogalmaztak meg az ellátás biztonságával kapcsolatban. A brit kormány közzétett egy vízügyi fehér könyvet, amelynek célja a vízrendszer átalakítása, beleértve egy új főmérnök pozíció létrehozását, a vízügyi infrastruktúra fokozottabb ellenőrzését és új hatáskörök biztosítását egy új vízügyi szabályozó hatóság számára.
