Nem is a német ipar tesz be igazán a Volkswagennek? Nem utalnak, elengedheti legnagyobb piacát a gyáróriás, az Audi-üzemet már fel sem építik

A Volkswagen-csoport csak akkor tud érdemben további amerikai beruházásokról dönteni – beleértve a régóta mérlegelt Audi-üzem építését is -, ha az Egyesült Államok csökkenti a vámterheket – jelentette ki Oliver Blume konszernvezér a Handelsblattnak adott interjúban. Blume a lapnak elmondta, hogy „változatlan vámteher mellett” egy nagyobb volumenű új befektetés nem lenne rentábilis, ezért a megvalósításához rövid távú költségkönnyítésekre és hosszabb távon kiszámítható keretfeltételekre lenne szükség.

A Volkswagen 2023 óta vizsgálja egy Audi-gyár amerikai megvalósításának lehetőségét, amelyet akkor az új amerikai támogatási programok tehették volna gazdaságilag vonzóvá. Azóta azonban a Donald Trump vezette amerikai kormány vámokat vetett ki az európai autógyártókra. Blume közlése szerint 

Blume ugyanakkor leszögezte, hogy „előre tekintő stratégiát” követnek az amerikai piacon, ahol növekedési lehetőségeket lát, ám inkább fokozatos, lépésről lépésre történő terjeszkedést tart megvalósíthatónak. A korábban lefektetett, 10 százalékos piaci részesedés elérésére vonatkozó célkitűzést azonban „elavultnak” nevezte.

A lehetséges Audi-beruházás ügyében a vállalatvezetés egyeztetett az amerikai kormánnyal, köztük Donald Trumppal és Howard Lutnick kereskedelmi miniszterrel is, ám Blume szerint eddig nem született meg a beruházás megvalósításához szükséges megoldás. A konszern vezére úgy fogalmazott: „aki beruházást, munkahelyeket és hozzáadott értéket hoz, annak a költségoldalon is előnyöket kell kapnia”.

Blume már decemberben jelezte, hogy 

ilyen támogatás azonban eddig nem áll rendelkezésre. A közben tartós takarékossági programot indított: Arno Antlitz pénzügyi igazgató tervei szerint a beruházási keret 2030-ig a korábbi ciklusoknál alacsonyabb 160 milliárd euróra mérséklődik.

Dráma a Volkswagennél, itt tart a német ipar

A Volkswagen Group zwickaui üzeme jól mutatja, milyen alkalmazkodási kényszerben van a német autóipar: a korábban tisztán elektromosautó-gyártásra átállított gyár új szerepkörbe, a körforgásos gazdaság irányába mozdul el. Miközben az összeszerelés továbbra is megmarad – többek között az Audi Q4 e-tron és a Cupra Born révén –, a termelési súlypont fokozatosan csökken, és egyre nagyobb teret kap az újrahasznosítás. 

Zwickauban létrejön a konszern körforgásos gazdasági kiválósági központja, ahol a járművek bontása, az értékes alapanyagok visszanyerése és az újrahasznosítható alkatrészek pótlólagos felhasználása is ipari léptékben indul el. A Volkswagen az átalakulásban nemcsak fenntarthatósági, hanem üzleti lehetőséget is lát: 

melyhez a szász tartomány is hozzájárul. A tervek szerint a bontási kapacitás 2030-ra évi 15 ezer járműre nőhet, ami azt jelzi, hogy a zwickaui üzem jövője már nem kizárólag a klasszikus autógyártásban, hanem annak újragondolt, adatvezérelt és körforgásos modelljében rejlik.

Kevesebb pénz, több kockázat: jelentősen változott a beruházási logika a Volkswagennél

A zwickaui üzem átalakítása jól jelzi azt a strukturális fordulatot, amellyel a Volkswagen-csoport – és tágabb értelemben a német autóipar – jelenleg szembesül. Az újrahasznosításra és körforgásos gazdaságra épülő modell nem klasszikus növekedési stratégia, hanem válasz a gyártási volumenek szűkülésére és a költségnyomás erősödésére. Ez a szemléletváltás szorosan összefügg a konszern pénzügyi mozgásterének beszűkülésével is: Arno Antlitz pénzügyi igazgató által meghirdetett, 

Egy bizonytalan megtérülésű, vámkörnyezetnek erősen kitett amerikai Audi-gyár ilyen feltételek mellett csak akkor kaphat zöld utat, ha érdemi állami támogatás vagy tartós költségkönnyítés csökkenti a kockázatokat. A zwickaui példa így nem elszigetelt fejlesztés, hanem annak jele, hogy a Volkswagen egyre inkább a meglévő eszközeiből próbál értéket kinyerni, miközben az új beruházásoknál a korábbinál jóval óvatosabb megközelítést alkalmaz.