Az utolsó pillanatban orvosolt a tárca

Június 13-án, a VG Medicina szakmai mellékletben megjelent cikkem megírásakor még csak bízni lehetett abban, hogy a gyógyászati segédeszközök terén a valós reformok elindítása nem késlekedik sokáig. A legkülönbözőbb betegcsoportok felszólamlásai, az OEP-hez, az Egészségyügyi Minisztériumhoz intézett levelei, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) által javasolt jogszabályi módosítások végül elérték céljukat. A legsürgősebb problémát – a jogszabályban előírt OEP-„árlicit” gyakorlati lebonyolításának hiányát – az utolsó pillanatban rendeletben orvosolta a szaktárca. Ez a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a betegellátás – beleértve a közgyógyellátottakat is – ne csak ár kérdése legyen, hanem legyen választási lehetőség is. Ezt az teszi lehetővé, hogy az OEP a mindenkor esedékes árlicit lezárása után visszakérdez az azonos termékcsoportban szereplő gyártókra, hogy az esetlegesen újonnan kialakult legalacsonyabb árszintre le kívánnak-e menni vagy sem. Azaz létrejött a lehetősége, hogy legalább két vagy akár több termék legyen a közgyógylistán.

Minden testen viselt terméknél (pl. kötszer, inkontinenciabetétek) nagy jelentősége van a beteg választási lehetőségének. Előrelépés történt a gyógyászati segédeszközökre szánt OEP-költségvetés tervezésében is. Tény, hogy a GYSE-kassza idei átlagos kiadása a 2006. évi azonos időszak 84 százalékára esett vissza a május végi adatokat nézve. Ezen belül viszont pár termékcsoport (kötszerek, inkontinenciatermékek) forgalma a 2006. évinek közel 60 százaléka. Ez tükrözi a betegek ellátatlanságát, hiszen racionálisan nem gondolhatjuk, hogy a megtakarítás a betegek elmúlt hónapokban kialakult (megtanult) öngondoskodásának köszönhető.

Felismerve ezeket a gondokat, az OSZ kérésére az OEP tárgyalásokat kezdeményezett a szövetséggel a 2007. évi kiadások egyensúlyba hozatala, illetve a 2008. évi segédeszközkassza tervezése tekintetében. A 2006. évi változtatásokkal (a tb-támogatás csökkentése, mennyiségi korlátok bevezetése, felírók körének korlátozása) leginkább érintett területeken tekintik át kölcsönösen a betegellátás szempontjából szükséges teendőket. A megfelelő öszszegű kassza, az ugyancsak kidolgozás alatt lévő ún. keretösszegű (terápia támogatása a terméktámogatás helyett) támogatás lehetővé tesz egy hatékony, a betegek életminőségének javítását is megcélzó ellátást. Ez már csak azért is fontos szempont, mert a nemzetgazdaságnak jelentős adófizetésből származó többletbevétele származhat a hatékony, korszerű termékek használatával rehabilitált munkaképes emberek számának növeléséből.

A szerző a Replant Cardo Kft. ügyvezető igazgatója, az OSZ alelnöke