Drágulás lesz a söriparban

Áremelési kényszerben vannak a hazai söripari társaságok a jelentős alapanyag-drágulás miatt – mondta lapunknak Sivó Imre, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke. Hozzátette: már tavaly 5–15 százalékos söráremelési hullám „söpört végig” Európán, és ez alól a magyar piac sem volt kivétel. Az itthoni sörárak várhatóan tovább nőnek az idén, mivel az iparágban nyereségességi gondok léptek fel. Az újabb drágítások mértéke és időpontja azonban még kérdéses – állapította meg az elnök.

Az ágazatban ma leginkább az okoz feszültséget, hogy a fő alapanyagnak számító (árpa)maláta ára már tavaly 40–86, a keserű ízt adó komlóé 25–40 (egyes fajták esetében száz) százalékkal növekedett. Az előrejelzések szerint a gyártóknak továbbra is magas alapanyagárakkal kell számolniuk, miközben például a sörösdobozok és a villamos energia beszerzési ára is emelkedik. A cégek e változásokat átszervezésekkel és kockázatcsökkentő műveletekkel már nem tudják ellensúlyozni, bár tartanak attól, hogy a sördrágulás a hazai fogyasztás visszaeséséhez vezet.

A sörgyártás mezőgazdasági alapanyagai a korábbi évekhez képest 50–80 százalékkal drágultak – erősítette meg Stefánkovits Ildikó, a piacvezető Borsodi Sörgyár (BS) Zrt. jogi és vállalati kapcsolatok igazgatója. A társaságnak ugyanakkor saját malátagyára van, és ez lehetőséget ad arra, hogy a gabonát olyan időpontban (az aratás után) vásárolja meg, amikor az a termelők és a cég számára a legmegfelelőbb. A BS mindig is arra törekedett, hogy az alapanyagokat magyarországi gazdálkodóktól vegye – mondta az igazgató.

Előreláthatólag 400 százalékkal drágul az idén a komló Németországban, mivel az elmúlt évek uniós területpihentetési politikája miatt mára jelentősen csökkent a termelés – számolnak be nyugat-európai hírforrások. Az utóbbi tíz évben – állítja Stephan Barth, a komlókereskedéssel foglalkozó Joh. Barth & Son vezetője – az uniós terület 30 százalékkal zsugorodott. Ennek ellenére még mindig Németország adja a világ komlótermelésének egyharmadát, vagyis nemzetközi szinten az egyik legjelentősebb termelőnek számít. Így a német ártendenciák a komló világpiaci árait is alapvetően meghatározzák. A német sörgyártók az alapanyag biztosítása érdekében most előszerződéseket igyekeznek kötni a termelőkkel. Mivel a komlóárak az elmúlt években rendkívül alacsonyak voltak, a cégek az olcsó szabadpiacról vásároltak, és nem törekedtek megállapodásokra a gazdálkodókkal. Most viszont úgy tűnik, a 400 százalékos áremelkedéssel kell fizetniük azért, hogy nincsenek megfelelő kapcsolataik a termelőkkel. HL–TL

A Heineken és a Carlsberg 720 pennys ajánlatát 800 pennyre tornászták fel, így a vételi ár az S&N éves EBITDA-jának mintegy 14,3 százalékát teszi ki.

A Carlsberg nem titkolt célja, hogy az oroszországi Baltic Beverages Holdingot – egyben a legnagyobb orosz serfőzdét, a Baltikát – megszerezze, s ezzel a dinamikusan fejlődő orosz sörpiacon meghatározó pozícióba kerüljön.

A Heineken és a Carlsberg 720 pennys ajánlatát 800 pennyre tornászták fel, így a vételi ár az S&N éves EBITDA-jának mintegy 14,3 százalékát teszi ki.

A Carlsberg nem titkolt célja, hogy az oroszországi Baltic Beverages Holdingot – egyben a legnagyobb orosz serfőzdét, a Baltikát – megszerezze, s ezzel a dinamikusan fejlődő orosz sörpiacon meghatározó pozícióba kerüljön.-->