Egy újabb kedvezménybomba
Energiaszűkösség van az egész kelet-közép-európai régióban – így Magyarországon is –, ezért elengedhetetlen az erőművi kapacitások növelése – hangsúlyozta Hornai Gábor, a CEZ Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója az Energiainfo.hu által szervezett tegnapi sajtóbeszélgetésen. A cseh energiaipari konszern, a CEZ hazai leányvállalatának a vezetője elmondta: a térség országaiban folyamatosan nő az energiaigény, miközben a meglévő erőművek jelentős részét be kell zárni környezetvédelmi okok miatt, vagy egyszerűen azért, mert elavultak. Emellett 10 gigawattnyi beépített teljesítőképesség felújításra szorul, ehhez jelentős, több milliárd eurós beruházásokra van szükség.
Az új erőművek építésének kedvez, hogy az erre az évre várható 70–72 euró/MWh-s nagykereskedelmi áramár mellett már megtérülnek az új fejlesztések. A lehetőségek kihasználására már vannak kezdeményezések: a CEZ és a Mol tavaly decemberben jelentette be, hogy egy közös projekt keretében két kombinált ciklusú gázerőművet építenek Százhalombattán és Pozsonyban. A beruházási döntésekhez azonban létfontosságú, hogy a lehető legkisebb legyen a politikai kockázat. Kritikus fontosságú a kormányzat és a szabályozó hatóságok piaci elkötelezettsége; vagy központi tervutasítással számolnak az ágazat szereplői, vagy piaci hatékonysággal, a két változat között nincs átmenet – tette hozzá Hornai Gábor.
Pedig úgy tűnik, egyelőre nem valósulhat meg a szakma által ideálisnak vélt állapot, mivel a január elsején bekövetkezett teljes piacnyitás ellenére is megmaradt a keresztfinanszírozás a magyarországi árampiac egyes fogyasztói csoportjai között, s ennek változatlanul az ipari nagyfogyasztók, illetve a kis- és közepes vállalkozások fizetik meg az árát – derül ki az Energiainfo.hu legfrissebb ágazati elemzéséből.
A korábban sokat bírált kettős piaci modell csak formálisan szűnt meg, a korábbi közüzem más néven, más formában gyakorlatilag tovább él, átörökítve az előző évek ellentmondásait és feszültségeit. Sőt a speciális közintézményi „kedvezményes” árral újabb bombát helyezett el a kormány a piacon. Az érintett üzleti fogyasztók várhatóan február elején, az első idei energiaszámlák kézbesítésekor szembesülnek majd a magyaros liberalizáció következményeivel – mondta el Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője.
A néhány hete életbe lépett árampiaci modell elemzéséből kitűnik, hogy a szabadpiacra kényszerülő fogyasztók révén megnövekedett kereslet változatlan kínálat mellett 20–60 százalékos energiadíj-emelkedéshez vezet. Ennek nyomán tovább nyílhat az olló a különböző fogyasztói kategóriák között az
európai átlagárakhoz viszonyított jelenlegi 20–30 euró/MWh eltéréshez képest, lefelé a háztartási fogyasztók javára és felfelé az ipari fogyasztók rovására.
