Gazprom-terjeszkedés gázerővel
Gyakorlatilag az európai gázkereskedelmi lánc ellenőrzéséhez került karnyújtásnyira, amikor néhány napja megvásárolta a baumgarteni gázkereskedelmi központ felét az osztrák OMV leányvállalatától. Bár a „hub” a maga nemében csak a harmadik legnagyobb Európában, tulajdonosai jó eséllyel célozták meg az első helyet.
Ennek elérését segíti a társaság két másik nagy idei dobása is. Megállapodott a Déli Áramlat gázvezeték európai nyomvonalának bulgáriai és szerbiai szakaszáról. Mindkét csőberuházásban többségi hányada lesz. (Mellesleg megvásárolta a szerbiai NIS olajtársaság 51 százalékát, s hírek szerint alappal számít a bulgáriai Bulgargaz valamekkora hányadára és a szófiai távfűtő művekre is.) Igaz, az alapvetően orosz gázt használó Bulgária és Szerbia attól való függősége ezzel már nem sokkal nő. Jól halad viszont a Gazprom azokban az országokban is, amelyek az orosz mellett más gázforráshoz is hozzáférnek. Csehországba már az állami földgázszállító megkerülésével szállít, Szlovákiában pedig a német E.On Ruhrgaszal és a francia Gaz de France-szal 49 százalékban ellenőrzi az SPP országos földgázelosztó társaságot. Romániában hosszú távú hozzáférése van az ottani gázlétesítményekhez a helyi Romgazzal, Transgazzal és Coneffel kötött megállapodáson keresztül.
A nyugatabbra fekvő európai államok partnercégeit az oroszországi gáztermelésbe, illetve az onnan történő gázszállításba való bevonással nyeri meg arra, hogy cserébe adott országbeli üzletrészeket adjanak neki át. A gáz- mellett nyitott a villamosenergia-ipari és az olajvállalkozásokra is. Nyugat-európai partnereinek a fő vonzerő az Északi Áramlat gázvezeték projektje. A cső nyomvonala elkerülné Lengyelországot, Fehéroroszországot és a Baltikumot, vagyis azokat az országokat, amelyekkel a Gazpromnak és az orosz olajcégeknek az utóbbi időben több konfliktusa volt. A Gazprom tárolóprojektekre készül a gázt szintén csak tőle vásárló Baltikumban is.
Ukrajna kemény dió, de ki tudja, meddig. Meg nem erősített hírek szerint gázérdekeltségei egy részének átadásával lehet kénytelen rendezni a Gazprommal szembeni gázadósságát. Magyarországon a Panrusgáz Zrt.-n kívül nincs komoly gázérdekeltsége. Nyilván lesz, ha hazánkba hozza a Déli Áramlat vezetéket. A Mollal közös tárolóprojektek előkészítése persze már folyik, sőt az orosz óriás az E.Onnal is egyeztet gáztároló és -kereskedő érdekeltség részvénycseréjéről. Döntés még nincs. Az itteni tervekre vonatkozó kérdésünkre a cég szóvivője, Szergej Kuprijanov továbbra is korainak tartotta arról nyilatkozni, mikor határoznak a Déli Áramlat magyarországi nyomvonaláról. Az ezzel rivális Nabucco projektjéről úgy vélekedett, hogy az arra vonatkozó tervek még több európai országban kiforratlanok. Ugyanakkor érzékelhető, hogy ezen elképzelések mögött az igénybe vett gázforrások számának a növekedése áll. „Európában 2020-ra jelentősen, évi 70–100 milliárd köbméterre nő a gázigény a legvisszafogottabb előrejelzések szerint, a kereslet kielégítéséhez pedig a most működőknél több gázvezetékre lesz szükség” – szögezte le.
Eközben „otthon” is dolgozik a Gazprom. Saját maga és országa befolyását tovább növeli, hogy áprilisra egységes szervezetbe kívánja tömöríteni a FÁK-államok nemzeti gázipari társaságait. Bábáskodásával a nyárra már létrejön a világ legnagyobb gáztermelőit összefogó szervezet is, persze moszkvai központtal. Mindez hozzásegíti, hogy nagyobb befolyása legyen azokra az Oroszországon kívüli lelőhelyekre, ahonnan európai vevői a kikerülésével szeretnének gázt vásárolni. Sorra előzi meg az európai cégeket az észak-afrikai, közép-ázsiai országok és Azerbajdzsán gáztermelő kapacitásainak a lekötésével, sőt iráni együttműködésről is egyeztet.
Európai vevői megtartását a hosszú távú gázvásárlási szerződések jelentik, de a szerződés a vevőknek ugyanolyan fontos, ha nyugodtan akarnak aludni. Mostanra legtöbbjük már 2025–30-ig meghosszabbította az egyébként még csak évek múltán lejáró szerződéseit a Gazprommal. Magyarország, szinte utolsóként, még kivár.
Megszorítósdi orosz módra szerte az egész kontinensen
Bár az orosz gázipari terjeszkedés az eddiginél biztosabb ellátást ígér, a cég túlsúlya aggodalmat is ébreszt. Diktáló pozíciója nő, s rajta keresztül az orosz állam az üzletitől eltérő feltételeket szabhat a szállításoknak.Ismert, hogy a szovjet utódállamok addig, illetve azért cserébe kapják a piaci átlagnál alacsonyabb áron az orosz gázt, amíg nem húznak ujjat Moszk-vával.
Litvánia óriási fekete pontot szerzett, amikor az orosz vevőjelölt helyett a lengyelnek adta el két éve a Mazeikiu Nafta olajtársaságát.
„Műszaki okokból” azóta sem kap olajat, gázt pedig még nyugat-európai szinten is kirívó, 353 dolláros ezer köbméterenkénti áron a hét eleji lapértesülések szerint.
Ukrajna is pórul járt, amikor választásain nem az oroszbarát pártot juttatta győzelemre. A még mindig nem európai szintre emelt gázára és a részben orosz érdekeltségű közvetítők
eltávolítása miatt Julija Timosenko miniszterelnök kedden uniós segítséget kért, és februárban Moszkvába utazik. Sokak szerint hiába.
Furcsa, hogy Európában senki sem emelte fel a hangját amiatt, hogy a Gazprom a tender megkerülésével megvásárolta a szerbiai NIS többségét.
Ismert, hogy a szovjet utódállamok addig, illetve azért cserébe kapják a piaci átlagnál alacsonyabb áron az orosz gázt, amíg nem húznak ujjat Moszk-vával.
Litvánia óriási fekete pontot szerzett, amikor az orosz vevőjelölt helyett a lengyelnek adta el két éve a Mazeikiu Nafta olajtársaságát.
„Műszaki okokból” azóta sem kap olajat, gázt pedig még nyugat-európai szinten is kirívó, 353 dolláros ezer köbméterenkénti áron a hét eleji lapértesülések szerint.
Ukrajna is pórul járt, amikor választásain nem az oroszbarát pártot juttatta győzelemre. A még mindig nem európai szintre emelt gázára és a részben orosz érdekeltségű közvetítők
eltávolítása miatt Julija Timosenko miniszterelnök kedden uniós segítséget kért, és februárban Moszkvába utazik. Sokak szerint hiába.
Furcsa, hogy Európában senki sem emelte fel a hangját amiatt, hogy a Gazprom a tender megkerülésével megvásárolta a szerbiai NIS többségét. Ejtőernyővel Viktor Zubkov minisz-terelnököt jelölik a Gazprom igazgatósági elnöki székébe az orosz Vesztyi című lap értesülése szerint.
A poszt jelenleg Dmitrij Medvegyevé, aki Oroszország első miniszterelnök-helyettese, de eséllyel indul a közelgő országos elnökválasztáson.
A cég igazgatósága jelenleg 11 tagú, a tisztségviselők közül négy kormányképviselő.-->
