Az EB a 10 százalékos Mol-korlátról
Választ adott az Európai Bizottság Piia-Noora Kauppi, Európa Parlamenti képviselő kérdésére a Mol alapszabályában foglalt 10 százalékos szavazati korlátról. A testület megkülönböztetett figyelemmel kíséri az állami intézkedéssel emelt olyan szavazati korlátok kompatibilitását az EU joggal, mint amilyen a volt állami energia vállalat, a Mol szavazati korlátja. A bizottság hivatkozik az Európai Bíróság Lex VW döntésére, amikor a taláros testület egy jogszabályi úton létrehozott szavazti korlátot törölt el. Egy előző, az Egyesült Királyságot elmarasztaló ítéletében a bíróság már kimondta, hogy az európai alaptörvény által biztosított szabadságokat azok a típusú megszorítások sértik, amelyek egy tagállam mint közhatalom tevékenységének tudhatóak be.
Mivel az Európai Bizottság válasza kimondja, hogy a MOL 10 százalékos szavazati korlátját a bizottság állami intézkedésnek tekinti, a kérdés csak az, bizonyítottnak látja-e a Bizottság, hogy a magyar állam megszegte az Európai Szerződésben foglalt kötelezettségeit. Az Európai Bizottság válasza szöges ellentétben áll a Mol korábbi kijelentéseivel, mely szerint a 10 százalékos szavazati korlátot a privatizációt követően a részvényesek saját maguk emelték be az alapszabályba. A valóságban ezen intézkedés meghozatalakor az állam többségi tulajdonosa (94,8 százalékos) volt a Molnak, így a szavazati korlát a bizottsági értelmezés szerint állami intézkedésnek, nem a részvényesek döntésének köszönhető.
A kérdés azért került terítékre, mert a Molban mintegy 20 százalékkal rendelkező osztrák OMV tulajdonhányada arányában szeretne élni szavazati jogával. Ismert, hogy meg szeretné vásárolni a magyarországi társaságot.
