Sportkórház és társai - a soha el nem készülő beruházások

Az egyik legrégebbi „állóvíz” az Országos Sportegészségügyi Intézet, ismertebb nevén a Sportkórház. Az állami tulajdonú intézmény Alkotás utcai épületének megújításához 2002 nyarán fogott a Magyar Építő Zrt, és a Kipszer Fővállalkozási Rt. Az építkezés ma is gyakorlatilag úgy áll, hogy 2004-ben otthagyták: szerkezete és homlokzata kész. Tolnay Tibor, a fejlesztést 4,7 milliárd forintért vállaló Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, az állami beruházásoknál sajnos számolni kell azzal, hogy a fejlesztés esetleg nem fér bele az adott évi költségvetésbe.

Mondhatni, akkor készül, amikor van rá pénz. Mint mondja, az uniós normáknak megfelelően már kezdeményezték a közbeszerzési törvény módosítását, miszerint csak akkor írhatnak ki ilyen pályázatokat, ha megvan rá az anyagi fedezet. Eddig ez nem így volt. A Sportkórház jövőjéről azonban nem akart nyilatkozni. Úgy véli, az épület hasznosítására számtalan ötlet merült fel – például, hogy egy másik intézmény veszi birtokba -, ezek azonban találgatások szintjén maradtak.

Tavaly már a feléledéséről lehetett hallani, mára azonban még a pályázatot sem írták ki a magyar konferenciaturizmus fellegvárává kikiáltott Tüskecsarnokra. Az épület fejlesztését 1996-ban 2,5 milliárd forintért vette át a fővállalkozó Magyar Építő, de nem sokáig tartott az építkezés ugyanis két évvel később leállították, azóta – gyakorlatilag egy évtizede – nem történt elmozdulás az ügyben.

A megrendelő, az Oktatási Minisztérium tulajdonában lévő 96'' Beruházásszervező és Fővállalkozó Kft. a céginformációs rendszer szerint végelszámolás alatt áll. Tolnay elmondása szerint ők körülbelül 40 százalékos készültséggel hagyták abba a munkát, ami azt jelenti, hogy az épület szerkezete, homlokzata és gépészeti alapcsövezése elkészült. Itt szintén az a probléma, hogy még mindig nem döntötték el, hogy pontosan mi legyen az épület funkciója, így befejezni sem tudják. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága szerint első rangú konferenciahelyszín lehetne, a konferenciaturizmusra vonatkozó NFÜ-pályázatokat azonban a mai napig nem írták ki.

A helyzet nyugaton is változatlan. A beruházások átfutási idejét illetően, úgy tűnik vidék sem áll sokkal jobban. A soproni kétszintes mélygarázs lényegében már az elmúlt nyáron elkészült, használható lenne, eddig azonban egyetlen autó sem parkolt benne. Dobray Endre, a parkolórendszert és garázstechnológiát kiépítő Sector Kft. ügyvezető igazgatója a VGO-nak elmondta, a létesítményt azért nem adják át, mert egyelőre az sem tisztázott kinek a tulajdonát képezi. A mélygarázs építését az egykori MSZP-s polgármester kezdeményezte, de hivatali idejében már nem tudta megvárni annak befejezését, a jelenlegi polgármester pedig aggályosnak tartja a beruházási költségek rendkívüli emelkedését.

A Sopron Bank Burgenland által finanszírozott projekt építési költsége a szerződések szerint 1,6 milliárd forint volt de egyéb járulékos költségek miatt a beruházás végül 2 milliárd 350 millió forintba került. A városvezetést viszont köti a korábbi közgyűlési határozat és az önkormányzat az adófizetők pénzéből nem fizet ki 2,35 milliárd forintot a létesítményért. A szinte duplájára nőtt beruházási összeget ugyanakkor a Sopron Bank megfinanszírozta a beruházó SPT Kft.-nek. A tulajdonjogok tisztázása érdekében - hogy a soproni mélygarázs valójában kinek a tulajdonát képezi, s a költségeket mi módon rendezik majd – jelenleg is folyik a per az illetékes bíróságon. Dobray hozzátette, ők valamivel több mint 13 millió forint értékű parkolórendszert építettek be, de amíg a per le nem zárul egy fillért sem látnak ebből.

S ha már a fürdők hazája vagyunk, nem maradhatunk félig kész, évek óta érintetlen fürdőkomplexum nélkül sem. A közelmúltban ötödszörre hirdették meg eladásra a hozzávetőleg 700 millió forint értékű nagybajomi termál és élményfürdőt, valamint az ehhez kapcsolódó félbe maradt szállodát. A fürdő fejlesztésébe 2000 környékén fogott az dél-dunántúli település önkormányzata; úgy vélték, a termálfürdő üzemeltetése szállodával, nyugdíjas otthonokkal az addiginál gazdaságosabb lesz. Ugyanebben az évben 192 millió forintos jegyzett tőkével létrehozták a projekt megvalósítására a Boronka Thermal Villapark Rt-t, amelyben a helyi önkormányzat a terület rendelkezésre bocsátásával és 52 millió forinttal 10 százalékos tulajdonssá vált. A beruházást – a Széchenyi-terven keresztül – 153 millió forinttal az állam is támogatta.

Czeferner Józsefné, Nagybajom polgármestere kérdésünkre elmondta, a fürdő 1,5 évig működőtt, a további  fejlesztésekre elkülönített pénz azonban időközben elfogyott, és az egyre növekvő adósságok miatt projektcég felszámolás alá került. A polgármester szerint nagy szükség lenne olyan befektető megtalálására, aki felélesztheti a több éve zárva tartó komplexumot, hiszen a település egyik fő foglalkoztatójáról van szó.