Gyorsítanának a biomasszások
Közös javaslatokat adtak be az új beruházások engedélyezésének felgyorsítása és rugalmasabbá tétele érdekében a biomassza hasznosításában érintett európai vállalatok az Európai Bizottsághoz. Egy új bioetanol-üzem vagy biogázerőmű felépítése a tervek elkészítésétől a termelés beindításáig átlagosan három évet vesz igénybe a tagországokban. Ennek az időnek a legnagyobb részét az engedélyezési procedúra teszi ki, amelyet lényegesen gyorsabban is le lehetne bonyolítani – közölte Érsek Tibor. A Duna Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: a területen tevékenykedő cégek felismerték, hogy EU-szerte hasonló problémák lassítják a projektek megvalósulását, ezért döntöttek úgy, hogy közösen fordulnak az EB-hez.
A biomassza hasznosításában érdekelt vállalatok javaslatai közé tartozik, hogy az EB dolgozzon ki uniós szintű „fogalommeghatározást”, valamint tegyen közre ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy a tagországok vezessenek be egyablakos rendszert a beruházások engedélyezésénél. Ezzel ugyanis lehetővé válna, hogy hatósági oldalról minden projekt engedélyezését a területhez értő szakember intézze, s elkerülhetővé válna a tagországokban a területi szervek egymástól eltérő jogértelmezése is. Ugyancsak célszerű lenne, ha a kötelező társadalmi érdekegyeztetést nem a környezetvédelmi engedély kiadása után, hanem jóval előbb le lehetne bonyolítani. Ezzel ugyanis lényegesen lerövidülne az elvesztett idő, illetve csökkenne az az összeg, amelyet a beruházó elveszít, amennyiben egy adott helyszínen a helyben élők elutasítják a projektet. Szintén gondot jelent, hogy a bioetanol-beruházásokat a vegyiparra érvényes általános szabályok szerint kell lefolytatni, noha a leginkább óriási pálinkafőzőkhöz hasonlítható gyárak – a végtermék felhasználásától függetlenül – sokkal inkább az élelmiszeriparhoz sorolhatók. Emellett a beadványozók szerint Brüsszelnek elvi szinten is meg kellene erősítenie a biomassza hasznosítása melletti elkötelezettségét, amelynek kapcsán sokszor egymással teljesen ellentétes egy-egy hatóság véleménye és eljárási gyakorlata.
Ugyanezeket a javaslatokat a hazai jogalkotóknak is eljuttatjuk a Bioenergetikai Beruházók Szövetsége, valamint a Magyar Biomassza Szövetség nevében – szögezte le Érsek Tibor. A szakember szerint a szeptemberre véglegessé váló javaslatcsomagba néhány speciális hazai kérdést is belevesznek. Így például szorgalmazzák majd a központi áramhálózathoz történő csatlakozás engedélyezésének egyszerűbbé tételét, valamint a kismotoros erőművekre érvényes úgynevezett menetrendadási kötelezettség felülvizsgálatát is. Noha a probléma elsősorban a szélerőműveknél jelentkezik, a biogázüzemű erőművekre is igaz azonban, hogy nem lehet százszázalékos pontossággal előre jelezni a leadott áram mennyiségét. Márpedig az előzetes menetrendtől való eltérés esetén a Magyar Energiahivatal olyan összegű bírságokat szab ki a kiserőművekre, hogy az teljesen tervezhetetlenné teszi az üzemeltetők gazdálkodását, elriasztva őket az újabb beruházásoktól is – tette hozzá Érsek Tibor.
