Kevesebb lett a kölcsönmunkás

Az elmúlt hat évben megháromszorozódott itthon a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek száma. Bár ez idő alatt több mint háromszor többen dolgoztak kölcsönmunkásként, tavaly először apadni kezdett a létszámuk, ám így is közel százezren töltöttek be ebben a formában ideiglenes állást. Mivel a kölcsönzést igénybe vevő vállalatok száma ötven százalékkal emelkedett, és kisebb mértékben a kölcsönzési esetek száma is nőtt, nem lehet szó arról, hogy a kereslet csökkent, inkább a kínálat apadt. Vagyis a dolgozók kevésbé érdeklődnek e nem tipikus foglalkoztatási forma iránt. Ezt támasztja alá az is, hogy lapunknak több, kölcsönzéssel foglalkozó cég is jelezte: egyre nehezebb megfelelő munkavállalót toborozni. A kölcsönzés intézménye egyébként nincs könnyű helyzetben: egyre szigorodó jogszabályi környezet jellemzi, és rigorózusabbak a munkaügyi ellenőrzések is. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2007-es évet összegző adatai szerint a kölcsönzöttek több mint nyolcvan százaléka fizikai munkakörben helyezkedett el, többségük betanított munkás volt, egyötödük szakmunkás. A fennmaradó posztokon szellemi dolgozókat alkalmaztak. Egyre többeknek nyújt megélhetést az építőipar, az itt dolgozó kölcsönmunkások száma egy év alatt megduplázódott. Jócskán apadt viszont az oktatásban ideiglenesen elhelyezkedő szellemi dolgozók létszáma (84 százalékkal), illetve a vendéglátás területén működő cégek is igyekeztek kerülni a kölcsönzést.
A munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozók jogviszonyát vizsgálva a munkaszerződés lehet határozott vagy határozatlan időre szóló. Ez a tény nagymértékben meghatározza, hogy alkalmi jellegű munkáról vagy jóval nagyobb biztonságot nyújtó munkaviszonyról van-e szó. Tavaly az összes így foglalkoztatott kétharmada határozatlan, egyharmada pedig határozott idejű munkaszerződéssel kapott állást. Az előbbiek száma több mint tizedével csökkent az elmúlt évhez képest, ugyanakkor az utóbbiak létszáma közel ötödével növekedett.
A kölcsönzöttek korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy főleg a 26–35 éves korúakat foglalkoztatták. Jelentős még a 21–25 éves korosztály alkalmazása, ez az összes eset közel egynegyedét teszi ki. Érdekesség, hogy 43 százalékkal emelkedett az 55 év felettiek sikeres elhelyezkedése, sőt a 46–55 évesek közül is többen jutottak ebben a formában álláshoz.
A betanított munka magas arány miatt nem meglepő viszont, hogy a kölcsönmunkások többsége alacsony iskolai végzettségű. A nyolc általánossal vagy annál kevesebbel rendelkezők az összes kölcsönzött több mint egyharmadát adják, s hasonlóan alakul a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek aránya. Azok, akik szakközépiskolába, technikumba és gimnáziumba jártak, alig több mint egytizedét teszik ki az öszszes érintettnek, a főiskolai, egyetemi dipomások aránya pedig még a hat százalékot sem éri el.
A kevesebb kölcsönzött egyharmaddal kevesebbet is dolgozott tavaly, mint 2006-ban. Öszszesen 12,4 millió napot töltöttek munkával, ez 4,7 millió napos csökkenést jelent.
Tavaly a ledolgozott munkanapok száma átlagosan 125 nap/fő volt, 43-mal kevesebb, mint 2006-ban. Érdekesség, hogy nagy különbségeket tapasztalhatunk az állománycsoportok tekintetében. A fizikai dolgozók tavaly 118 munkanapot teljesítettek, ez 41-gyel kevesebb, mint tavalyelőtt. A szakmunkások 68, a betanítottak 7, a segédmunkások pedig 222 nappal dolgoztak kevesebbet, mint 2006-ban. A szellemi foglalkozásúak átlagosan 155 munkanapot dolgoztak, 49-cel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A határozatlan időre alkalmazottak által teljesített napok száma 133 nap/fő volt, ez 60-nal kevesebb, mint egy évvel korábban. A határozott ideig foglalkoztatottak által ledolgozott munkanapok száma átlagosan 108 nap/fő volt, ez 7-tel több az előző évinél. A kölcsönzési esetek átlagos hossza 96 nap, ezen belül a fizikai dolgozóké 89, a szellemieké pedig 129, ami lényegesen kevesebb, mint a bázisévi érték (134 nap). KI

A megállapodás lényege, hogy amennyiben nem közvetlenül foglalkoztatja egy vállalat az új munkavállalót, akkor sem hozhatja hátrányos helyzetbe, vagyis már az első naptól kezdve ugyanazok a jogok, bérezés, juttatások illetik meg, mint a közvetlenül alkalmazott kollégákat.

Ha ezt a direktívát minden tagállam megszavazza, akkor nemzeti szinten módosítani kell az idevonatkozó jogszabályokat. A bevezetésre három év áll Magyarország rendelkezésére.

A megállapodás lényege, hogy amennyiben nem közvetlenül foglalkoztatja egy vállalat az új munkavállalót, akkor sem hozhatja hátrányos helyzetbe, vagyis már az első naptól kezdve ugyanazok a jogok, bérezés, juttatások illetik meg, mint a közvetlenül alkalmazott kollégákat.

Ha ezt a direktívát minden tagállam megszavazza, akkor nemzeti szinten módosítani kell az idevonatkozó jogszabályokat. A bevezetésre három év áll Magyarország rendelkezésére. -->