Későn jött a rendelkezés a tevékenységi kód változtatása határidejének meghoszszabbításáról, a cégbíróságokra ömlöttek a beadványok. Még július első napjaiban sem állt viszsza a régi rend.
Várhatóan még hetekbe, hónapokba telik, amíg a bíróságok feldolgozzák a júniusban rájuk szakadt hátralékot, és az új szabályoknak megfelelően valóban élvezhetik az ügyfelek az egyórás cégbejegyzés, illetve az elektronikus út előnyeit. Ezért akinek nem égetően sürgős, az halassza el a cégbíróságon intézendő ügyeket – tanácsolja Horváth Gyula ügyvéd, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa. Vele éppen a minap esett meg, hogy telefonon közölte vele a bíróság, ne haragudjon, de csak késéssel tudnak foglalkozni a beadott üggyel, mert annyi a dolguk.
Hátráltató tényező most az is, hogy nem tesztelték az új technikai feltételeket, így azok hibái most élesben derülnek ki. Bár az informatikai hátteret biztosító cég mindent megtesz a mielőbbi megoldásért, az apró zökkenők nem éppen a gyorsaság irányába hatnak. Horváth Gyula azt mondta: az eredetileg június 30-i határidő féléves halasztása miatt elegendő idejük van a vállalkozásoknak a TEÁOR-számok módosítására. Ezzel együtt érdemes átgondolniuk, mit kell és mit kívánatos még változtatni a társasági szerződésben, illetve a cégjegyzékben feltüntetendő adatokon. Így felhívta a figyelmet arra, hogy bizony június végéig az új társasági törvényhez kellett volna igazítani az alapító okiratot, amennyiben az valamilyen kérdésben nem felel meg az új rendelkezéseknek. Azt is be kellene jelenteni a cégbíróságon, ha egy társaságnak nem kell semmit sem változtatnia, mert az alapszabálya megfelel az előírásoknak. Ez nem jár semmilyen többletköltséggel. És bár a cégbíróságoknak most nem az a legfontosabb dolguk – és nem is céljuk –, hogy a mulasztókat szankcionálják, azért illendő ezt a kötelezettséget „letudni” az átkódolással vagy más változásbejegyzéssel egyidejűleg.
Mi tartozhat az utóbbiak körébe? Célszerű például megnézni, hogy él-e még az ügyvezetői megbízás, a képviseleti jogosultság. Sokan ugyanis egyszerűen megfeledkeznek a megbízás lejártáról, és ez – különösen banki ügyekben, hitelkérdésekben – igen kínos helyzetet okozhat. A hitelintézet ugyanis nem huny szemet afölött, hogy a cégnek nincs ügyvezetője, és nem is nyújt kölcsönt addig, amíg ez nem tisztázódik. Nagy kapkodás, rosszabb esetben pedig akár egy füstbe ment tranzakció lehet az ilyen hanyagság ára. Gyakran szintén csak a nemtörődömséggel magyarázható, hogy a székhely vagy mondjuk a fióktelep címváltozását nem jelentik be a vállalkozók. Az érintetteknek emiatt meggyűlhet a bajuk nemcsak a cégbírósággal, hanem – ami sokkal súlyosabb következményekkel járhat – az adóhatósággal is.
Horváth Gyula szerint a kötelező elektronikus cégbejegyzés kora őszig kinőheti „gyermekbetegségeit”, és szinte észrevétlenül valóban gyorsabban, kényelmesebben, olcsóbban lehet intézni a cégügyeket.
