A gázvezeték a lengyel államé marad
A lengyel PGNiG gázkereskedő társaság az ősszel várhatóan eladja leányvállalatát, a Polskie LNG-t a szintén lengyel Gaz System gázvezeték-társaságnak. A tulajdonosváltás mögött politikai döntés áll: míg az eladó 15 százalékban magánkézben van, a vevőjelölt 100 százalékos állami tulajdonú, és nem is tervezik privatizálni. „Az ország gáz- és villamosenergia-hálózatának, infra-struktúrájának, így az LNG-kikötőnek is állami kézben kell lennie” – idézi a kincstárügyi minisztérium szóvivőjét, Maciej Wewiort a Platts energiaipari hírportál. A Gaz Systemhez kerül a PGNiG Dánia felőli gázimportra épülő Balti Vezeték-projektje is.
A lengyel kormány augusztus elején sorolta az ország stratégiai súlyú beruházásai közé a Szczecin közelében, a Balti-tenger partján építendő LNG-terminált, amelyet „olyan gyorsan üzembe kell helyezni, amilyen gyorsan csak lehet”. Akkortól Lengyelország bárhonnan fogadhatna gázszállítmányokat, azaz csökkenne az orosz forrástól való függése. Tavaly 9,3 milliárd köbméter gázt vásárolt Oroszországból és Közép-Ázsiából, felhasználása 70 százalékát. A terminál induló kapacitása évi 2,5 milliárd köbméter lenne, ezt később ötmilliárdra növelnék. A lengyel kormány 2004-ben hozta létre a Gaz Systemet arra az uniós utasításra reagálva, hogy külön társaságba kell szervezni az energiavállalatok kereskedői és szállítási tevékenységét. Az új cég tehát megkapta a PGNiG vezetékeit.
Magyarországon magánkézben, a Mol Nyrt. 100 százalékos leányvállalata tulajdonában van az országos gázgerincvezeték-hálózat. Az új orosz–olasz Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának építésében és majdani tulajdonlásában azonban magyar részről az állami Magyar Fejlesztési Bank leánycége venne részt, orosz részről pedig az állami többségű, tehát részben magánkézben lévő Gazprom társaság.
Magyar szempontból a fentinél fontosabb a Horvátországban építendő LNG-kikötő, amelyet azonban az eredeti tervekhez képest kétéves késéssel, a lengyel LNG-kikötőhöz hasonlóan 2014-ben akarnak átadni. Az évi 10-15 milliárd köbméter földgázt továbbító beruházás lehetséges helyszíne a Krk sziget. A konzorciumot a német E.On Ruhrgas, a szintén német RWE, valamint az osztrák OMV, a francia Total és a szlovén Geoplin cég alkotja.
