A kutatás kiterjedt a hazai bankok hírnevének felmérésére is mind a vállalatvezetők, mind a lakosság körében.
A 2008 őszén lefolytatott felmérés szerint a cégvezetők szinte egyöntetűen nagy hangsúlyt helyeznek a vállalat jó hírnevére az üzleti életben: 96%-uk fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartja, hogy egy cégnek milyen a reputációja.
A BrandFestivalon ismertetett kutatás arra is rámutatott, hogy a cégvezetők szerint a vállalatok értékének mintegy 51%-át teszi ki a hírnév. Ez az érték valamivel kevesebb, mint a Weber Shandwick nemzetközi felméréseiből kapott 63%-os nemzetközi átlag és azt sugallja, hogy a magyar vállalatvezetők némileg alábecsülik a hírnév fontosságát.
Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép- és kelet-európai ügyvezető igazgatója szerint a nemzetközi trendhez hasonlóan Magyarországon is mind többen ismerik fel a vállalati hírnév stratégiai jelentőségét. „A hírnév azt mutatja, hogy egy vállalatot milyen pozitívan vagy negatívan ítél meg üzleti környezete: vásárlói, üzleti partnerei, munkavállalói vagy a média. A jó hírnév magas bevételt, lojális munkavállalókat és magas részvényárfolyamot jelent.”
A további válaszok tanúsága szerint a magyar vállalatoknak mintegy kétharmada már megtapasztalta hírneve romlását. Érdekes módon eközben csak 29%-uk gondolja úgy, hogy vállalata hírnevét veszély fenyegeti az elkövetkező években. Az erre vonatkozó nemzetközi adat 31%.
Szűcs Ervin szerint míg nemzetközi szinten a hírnévkockázatot (a természeti csapást, politikai kockázatot és humántőke-kockázatot megelőzően) a legjelentősebb üzleti kockázatnak tekintik, a magyar cégvezetők alulértékelik a vállalatot fenyegető veszélyeket. „A felmérésből kitűnik, hogy a magyar vállalatvezetők szerint a válság az a rossz, ami valaki mással történik – kommentálta a felmérés eredményét a kommunikációs szakember – „hiszen míg a válaszadók közel kétharmada vallotta be, hogy vállalata életében előfordult már hírnévromlás, mindössze 29% számít hasonló fordulatra a közeljövőben. A válsággal már szembenézni kényszerültek magas száma azonban azt mutatja: senki sem érinthetetlen” – mutatott rá az ügyvezető igazgató.
Hasonló sajátos optimizmusra vall, hogy a megtépázott imázsú vállalatok szerint egy szűk esztendő alatt (11,3 hónap) helyreállítható a hírnévromlás. A Weber Shandwick 2007-ben végzett nemzetközi felmérése szerint ezzel szemben a világ vállalatainak vezetői Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában egyaránt mintegy 3,5 évre teszik a hírnév visszaszerzéséhez szükséges időt.
A hírnév összetevői: a bankok hírneve
A kutatás külön vizsgálta a hazai bankok hírnevét is. Eszerint a bankok hírnevét mind a vállalatvezetők, mind a lakosság körében olyan tényezők befolyásolják, mint a cégvezetés kompetenciája és hitelessége, a vállalati felelősség megnyilvánulásai, a pontos és teljes tájékoztatás, az átlátható működés, a termékek és szolgáltatások minősége, a vállalat pénzügyeinek kezelése, vagy akár a saját dolgozókkal való tisztességes bánásmód.
A felmérés szerint a bankokról alkotott vélemény legfontosabb faktorai Magyarországon az adott pénzintézet szavahihetősége, megbízhatósága, valamint az, hogy pontos tájékoztatást, felvilágosítást ad és nem csapja be az ügyfeleit. Ezen a téren az MKB szerepelt a legjobban a cégvezetők körében, míg a lakossági válaszadók K&H Bankot tartják a leginkább megbízhatónak, és a Budapest Bankról vélik, hogy tájékoztatása pontos és tisztességes. A korrekt díjszabás és a tőkeerős pénzügyi háttér szintén jelentősen hat a bankokról kialakított képre. A vállalatvezetők a Raiffeisen Bank, míg a lakosság az Erste díjait tartja a legkedvezőbbnek, az OTP pedig mindkét megkérdezett körben első helyen szerepelt a pénzügyi háttér stabilitását tekintve.
