Mi lesz az orvoslátogatókkal?

Hiába törölte el június közepén az Alkotmánybíróság a gyógyszer-gazdaságossági törvény egyik legtöbbet kritizált elemét, az orvoslátogatói díjat, a jogszabály hatása még sokáig érződhet. Igaz, a törvény miatt nem csökkent olyan mértékben a szakmában dolgozók száma, mint azt korábban szakértők jósolták, a piac legnagyobb szereplőinek többsége kevesebb orvoslátogatót foglalkoztat most, mint másfél éve. A cégek egyelőre a teljes szektornak mintegy 15 milliárdos többletterhet jelentő intézkedés visszavonása ellenére sem tervezik a korábbi létszám visszaállítását, ugyanis még mindig számos bizonytalan pont van a szabályozásban.
Az orvoslátogatók után fizetendő évi közel ötmillió forintos regisztrációs díjat 2007 januárjában vezették be, az intézkedés azonban már akkor is heves ellenállásba ütközött, s az érintett vállalatok – a teljes gyógyszer-gazdaságossági törvény több elemével együtt – az Alkotmánybíróságon támadták meg a jogszabályt. Másfél éve szakértők azt jósolták, hogy a hazai vállalatok akár az ilyen státusban dolgozó mintegy háromezer fő felét is elbocsáthatják az ötmilliós többletteher miatt. Az intézkedés ugyanis mintegy harmadával dobta meg a cégeknek éves szinten már korábban is 15 millió forintnyi, az orvoslátogatókhoz kapcsolódó kiadásokat.
A vállalatok egy része persze gyorsan reagált, s bár a legnagyobb piaci szereplők kivártak, a hazánkban kereskedelmi érdekeltséget fenntartó innovatív gyártók közül több is jelentős elbocsátásokat hajtott végre. A Magyarországon több mint 200 főt foglalkoztató GlaxoSmithKline például még a törvény életbelépése előtti hónapban húszszázalékos leépítés mellett döntött, a világ legnagyobb gyógyszergyártójának számító Pfizer magyar leányvállalatánál pedig a korábban mintegy 300 fős szervezet 185 fősre zsugorodott, s az elbocsátás elsősorban éppen az orvoslátogató-állományt érintette.
A szakmában dolgozók száma tehát láthatóan csökkent a jogszabály életbelépése és eltörlése közötti másfél évben, az intézkedés alkotmányellenesnek minősítse óta eltelt majd három hónapban azonban nem indult meg a visszarendeződés. Ennek oka részben az, hogy az AB a döntésében csak az orvoslátogatói díjat szüntette meg, a gyógyszer-gazdaságossági törvény többi, az ágazat szereplői által kritizált, ennél a tételnél is nagyobb terhet jelentő elemét nem.
Emellett a lapunk által megkérdezett társaságoknál jelezték: késlelteti a szakma viszonyainak rendeződését a jelenlegi bizonytalanság is. Az AB ugyanis azért minősítette alkotmányellenesnek a díjat, mert az adó tárgya nem a jövedelemszerzésre irányuló tevékenység, hanem maga a jogviszony, ennek ismeretében azonban a szabályozás hibája könnyen orvosolható. A cégek pedig attól tartanak, hogy a kormányzat erre kísérletet is tesz a közeljövőben, s a díjat valamilyen formában újra bevezetik.

Az Egis jelenleg 140-150 orvoslátogatót foglalkoztat, ez a létszám nem sokkal alacsonyabb a regisztrációs díj bevezetése előttinél. Az elmúlt másfél évben körülbelül 10 fős mozgás lehetett a létszámban, s ez sem elsősorban az ötmillió forintos díj, hanem sokkal inkább a portfólió változása miatt. Épp ezért a jogszabály eltörlésének hatására sem nőtt jelentősen az orvoslátogatóink száma, azt ugyanis eddig is a piaci igények határozták meg, és a jövőben is azok fogják.

Rózsa Iván: A Sanofi-Aventis/Chinoin kommunikációs vezetője

Az orvoslátogatók létszámában történt ugyan változás, de ez nem elsősorban a díj bevezetésének a következménye, hanem annak, hogy cégünk igyekezett a megváltozott körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni, s ennek érdekében átstrukturáltuk a termékportfóliónkat. Amennyiben azonban az Alkotmánybíróság által megsemmisített regisztrációs díjat ismét bevezeti a kormányzat, akkor ez újabb olyan terhet ró vállalatunkra, amelynek a kompenzálása nehézségekbe ütközik.

Bogsch Erik: A Richter vezérigazgatója

A fejenkénti ötmillió forintos regisztrációs díj a Richternek éves szinten hétszázmillió forintos többletterhet jelentett, azaz összesen több mint egymilliárd forintot költöttünk erre. Ez az összeg az államnál maradt, hiszen az Alkotmánybíróság – annak ellenére, hogy alkotmányellenesnek ítélte az intézkedést – úgy döntött, a cégek nem kapják vissza a befizetett pénzt. Az orvoslátogatóink száma a jövőben várhatóan nem emelkedik, marad a jelenlegi szinten.

Az Egis jelenleg 140-150 orvoslátogatót foglalkoztat, ez a létszám nem sokkal alacsonyabb a regisztrációs díj bevezetése előttinél. Az elmúlt másfél évben körülbelül 10 fős mozgás lehetett a létszámban, s ez sem elsősorban az ötmillió forintos díj, hanem sokkal inkább a portfólió változása miatt. Épp ezért a jogszabály eltörlésének hatására sem nőtt jelentősen az orvoslátogatóink száma, azt ugyanis eddig is a piaci igények határozták meg, és a jövőben is azok fogják.

Rózsa Iván: A Sanofi-Aventis/Chinoin kommunikációs vezetője

Az orvoslátogatók létszámában történt ugyan változás, de ez nem elsősorban a díj bevezetésének a következménye, hanem annak, hogy cégünk igyekezett a megváltozott körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni, s ennek érdekében átstrukturáltuk a termékportfóliónkat. Amennyiben azonban az Alkotmánybíróság által megsemmisített regisztrációs díjat ismét bevezeti a kormányzat, akkor ez újabb olyan terhet ró vállalatunkra, amelynek a kompenzálása nehézségekbe ütközik.

Bogsch Erik: A Richter vezérigazgatója

A fejenkénti ötmillió forintos regisztrációs díj a Richternek éves szinten hétszázmillió forintos többletterhet jelentett, azaz összesen több mint egymilliárd forintot költöttünk erre. Ez az összeg az államnál maradt, hiszen az Alkotmánybíróság – annak ellenére, hogy alkotmányellenesnek ítélte az intézkedést – úgy döntött, a cégek nem kapják vissza a befizetett pénzt. Az orvoslátogatóink száma a jövőben várhatóan nem emelkedik, marad a jelenlegi szinten. -->