Teljes fordulat a gabonapiacon

Drasztikus mértékben esnek a hazai gabonaárak az idei szezonban a tavalyi árrobbanás után. A takarmánybúza és a takarmánykukorica jegyzései már a következő napokban az uniós intervenciós árszintre süllyedhetnek a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) áruszekciójában, és szakértők szerint a későbbiekben további csökkenés sem kizárt. A 101,31 eurós tonnánkénti intervenciós EU-szint mintegy 24,3 ezer forintos gabonaárat jelent, amelynek 26 ezer forint körüli – szállítási és egyéb költségeket tartalmazó – tőzsdei ár felel meg. A BÉT november–decemberi jegyzései most 27-27,7 ezer forinton állnak, szemben az egy évvel korábbi 55-60 ezer forintos hazai piaci árakkal. (Az eurobúza 36-37 ezer forintos árai kisebb csökkenést takarnak tavalyhoz képest.)

A visszarendeződés egyértelmű oka, hogy az idén keresletiből kínálativá vált a gabonapiac – mondta Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke. A világon 60 millió, nálunk több mint 1,5 millió tonnával több búza termett a tavalyinál, a legalább 8 millió tonnára becsült hazai kukoricamennyiség pedig kétszerese lehet az elmúlt évinek. A jelentős áreséshez azonban hozzájárulhat az is, hogy egyes pénzügyi csoportok – amelyek az utóbbi időszakban az élelmiszer-befektetések felé fordultak – a gabonaárak átmeneti csökkentésében érdekeltek a nemzetközi tőzsdéken – vélik ágazati szakértők.

A hazai árukínálatot növeli, hogy számos piaci szereplő – a további áremelkedésre spekulálva – jelentős mennyiséget tartalékolt az ótermésből (elsősorban kukoricából) az idei szezonra. Lakatos Zoltán szerint a tavalyról származó kukoricakészlet megközelítheti az egymillió tonnát is, miközben a belföldi takarmányszükséglet nem növekszik az állatállomány csökkenése, illetve stagnálása miatt. Ezért kukoricából 5-6 millió tonnás többlet lehet a piacon, de az 1,5-2 millió tonnás takarmánybúza is jóval meghaladja az igényeket (és az exportkereslet egyelőre nem számottevő).

Elképzelhető, hogy eltűnik a jövedelem az idén a gabonatermelésben az árak visszarendeződése miatt – fogalmazott Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsadója. Jövedelmezőségi szempontból kulcskérdés, hogy a termelők a takarmánygabonát milyen áron értékesíthetik, mivel az étkezési búzánál az áresés kisebb mértékű – mondta.

A gazdálkodók jelentős része a későbbi árnövekedés reményében kivár az eladásokkal, és – megfelelő érdeklődés hiányában – várhatóan a kukoricát is tárolni kényszerül majd. Egyes ágazati szakértők szerint a gyenge kereslet raktározási gondokat okozhat, noha az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a minőségi tárolók nagysága eléri a 20 millió tonnát. Ezért az agrártárca nem számít országos raktározási gondokra.

Egyre nagyobb az esélye vi-szont annak, hogy – 2004 és 2005 után – újra uniós intervenciós felvásárlást kell lebonyolítania a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH). E tranzakcióra a kukoricánál kerülhet sor, mivel az EU-intervenció a takarmánybúzára nem terjed ki, az eurobúzánál és a szintén felvásárolható árpánál pedig várhatóan nem lesz akkora árcsökkenés. Az uniós értékesítés ugyanakkor ez évtől a kukoricánál sem jelent érdemi védelmet, mivel Brüsszel 700 ezer tonnában maximálta a teljes EU-ban átvehető mennyiséget. A magyar gazdálkodóknak a bolgár és román termelők lehetnek a legnagyobb konkurensei a novembertől induló kukoricaintervenciós időszakban – állítják hazai szakértők.

Mivel a hazai gabonatermelők a 36-38 ezer forintos mai exportárakon általában nem adják el a kereskedőknek a terményeiket, továbbra is a malmok számítanak a legnagyobb felvásárlóknak a piacon. Lakatos Zoltán tájékoztatása szerint a vállalkozások az 1,1-1,2 millió tonnás éves őrlési búzaigény 65-70 százalékát vették meg eddig. Mivel a molnárok az elmúlt évinél olcsóbban jutottak alapanyaghoz, a korábbi 82-84 forintról már 5 forint körüli mértékben csökkentették a liszt kilónkénti átadási árait, szeptembertől pedig újabb 5 forintos mérséklés jöhet. A sütőipar ugyanakkor – erősítette meg lapunknak Varga László, a Magyar Pékszövetség (MPSZ) elnöke – nem tett le arról, hogy októbertől a lisztárváltozás ellenére is drágítja a kenyérféléket. Az Agrár Európa Kft. közelmúltban megjelent tanulmánya szerint az iparágban legalább 10-15 százalékos (elmaradt) drágításra lenne szükség a költségek növekedése miatt. Egyes vállalkozások a napokban már jelezték is áremelési elképzeléseiket partnereiknek – közölte az MPSZ elnöke.

A tavalyi rosszabb hozam után némely európai országban valóban látványos a növekedés. Oroszországban több mint 21 milliós ugrással közel 90 millió tonnát takarítottak be eddig. Fehéroroszországban pedig minden idők legnagyobb, közel kilenc és fél millió tonnás termését várják.

A tavalyi rosszabb hozam után némely európai országban valóban látványos a növekedés. Oroszországban több mint 21 milliós ugrással közel 90 millió tonnát takarítottak be eddig. Fehéroroszországban pedig minden idők legnagyobb, közel kilenc és fél millió tonnás termését várják. -->