Továbbra is lassú a földkoncentráció
Nőtt az egy agrárgazdálkodóra jutó hazai mezőgazdasági terület, de az utóbbi időszak változásai még nem minősíthetők igazi koncentrációnak – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi reprezentatív gazdaságszerkezeti öszszeírásából. A földeket 15 százalékkal kevesebb társas és egyéni gazdálkodó használta a két évvel korábbihoz képest, de a birtokok továbbra is elaprózottak. A gazdasági szervezetek 386 hektáros átlagterülete uniós viszonylatban nem számít nagynak, az egyéni termelők pedig mindöszsze 3,64 hektáron gazdálkodnak. Részben a széttagolt birtokszerkezet az oka, hogy a hazai agrárium versenyképességi gondokkal küzd – állítják ágazati szakértők.
A KSH felmérései szerint az utóbbi időben tovább csökkent az agrártermelők száma: a tavaly regisztrált 7,4 ezer gazdasági szervezet 6, a 619 ezer egyéni gazdaság 12,5 százalékkal volt kevesebb a 2005-ös kimutatásoknál. A társas vállalkozások főként növénytermeléssel foglalkoztak, míg a magántermelők (háztartások) hasonló arányban folytattak állattenyésztő, növénytermelő, illetve mindkettőt magában foglaló (vegyes) tevékenységet. A háztartások többsége (52 százalék) kizárólag saját fogyasztásra állított elő, és csupán 15 százalékuk bizonyult árutermelő, piacorientált vállalkozásnak.
Az ágazati szereplők az agrártermékeket 472 ezer dolgozó éves munkájának megfelelő „munkaerőegységgel” állították elő 2007-ben, ez 6 százalékos visszaesést jelentett a két évvel korábbi adatokhoz képest. A gazdálkodók a földek 83 százalékát továbbra is szántóként hasznosítják, bioterületként 117 ezer hektárt művelnek. VG
