Turisztikai célpontok parlagon
A párizsi központból a napokban értesítették a magyar UNESCO Bizottságot, hogy a legutóbb javaslati listára került komáromi erődrendszer – egyelőre – biztosan nem kaphatja meg a világörökségi címet. A javasolt magyarországi helyek közül kivétel nélkül mindegyikre vagyonokat kellene költeni, hogy megkapják az UNESCO elismerését; az állam egyelőre ódzkodik a kiadásoktól, pedig a meglévők fenntartására is kötelezettséget vállalt.
Holott a befektetés más vonalon megtérülne az ország számára. Szakemberek szerint az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított helyszínek jelentős vonzerőt és nagy turisztikai lehetőséget jelentenek. A címeket elnyert helyszínek bekerülnek az utazási irodák kínálatába, ez pedig az adott településeknek – különösen az olyan kisebbeknek, mint például Hollókő – is előnyös, mert e nemzetközi státussal és jó marketingmunkával népszerűsíthetik magukat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a világörökségi cím a helyi indentitás erősítése mellett élénkíti a turizmust, munkalehetőséget biztosít a lakosok számára, és jelentős bevételekhez juttatja a helyi önkormányzatokat, vállalkozásokat – hangsúlyozza Gresiczki Péter, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára. A világörökség része címmel a világszervezet ugyan nem nyújt anyagi támogatást az adott területeknek, önkormányzatoknak, mindössze elismeri a helyszínek kulturális minőségét. A jelenlegi javaslati listán szereplő hazai helyszínek is mind világszínvonalúak lennének, de egyelőre nincsenek a címhez megfelelő állapotban. Az elnyeréshez szükséges pályázat ugyanakkor jelentős anyagi ráfordításokat igényel: fenntartási tanulmányt, üzemeltetési terveket kell kidolgozni, amelyekhez a pályázók eddig ad hoc módon kaptak támogatást az államtól – tette hozzá a szakember.
A közelmúltban került napirendre az a törvény, amely rendezné a világörökség részévé nyilvánított helyek támogatási rendszerét (a világörökség-egyezmény törvényerejű rendelet formájában épült be a magyar jogrendbe). Az elgondolás szerint egy alapból finanszíroznák a pályázathoz és a cím elnyeréséhez szükséges kiadásokat. A világörökség-turisztika jelentőségét az adja, hogy külföldi vendégeket csalogat az országba. A Magyar Turizmus Zrt. felmérése szerint a belföldi turisták mindössze 3,1 százaléka tekinti meg ezen helyszíneket az utazásai során.
A lehetőségeket egyértelműen mutatja, hogy az Expedia.comon, Észak-Amerika egyik legnépszerűbb utazásszervező portálján a magyarországi világörökségi helyíneket bemutató utazási ajánlatok is találhatók. Az egyik legrangosabb külföldi útikalauz, a National Geographic Traveler részletesen bemutatta Budapest világörökségi részeit, s az UNESCO-helyszíneket értékelő listáján a magyar főváros jelentősen jobb eredményt ért el Prágánál, Firenzénél és számos más világörökségi helyszínnél.
Magyarország 1985-ben csatlakozott az UNESCO 1972-ben létrehozott világörökség-egyezményéhez. Két évvel később, 1987-ben a budai várnegyed és Hollókő kapta meg a világörökség része címet. Annak elnyerése óta Hollókő turistaforgalma évről évre 5-10 százalékkal emelkedik, s így évente körülbelül 100 ezer vendéget fogadnak a 400 fős Nógrád megyei faluban – válaszolt lapunk kérdésére Szabó Csaba, Hollókő polgármestere. A legtöbb külföldi a Távol-Keletről – főleg Japánból – és az Egyesült Államokból érkezik Hollókőre. A faluban az aktív lakosság fele a helyi idegenforgalomból él, ezért évente több millió forintot fordítanak a vonzó környezet kialakítására – emeli ki a polgármester. Két évvel ezelőtt 300 millió forintos uniós forrásból teljesen felújították az örökségi falurészt. Szabó Csaba ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az állam egyáltalán nem járul hozzá az örökségvédelmi költségekhez, holott az egyezmény aláírásakor valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a világörökségi helyszínek védelméhez – tette hozzá.
Pluszpénz
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött arról, hogy a Monostori Erőd Euroregionális Kulturális és Turisztikai Központ – Külső Látogatóközpont projektje az eredeti közel 264 millió forint helyett 70 millió forinttal több támogatást kap.A Monostori Erőd Kht. létrehozásának célja az erődök önfenntartó kulturális-turisztikai helyszínné fejlesztése volt. A távlatban akár évi 1 millió fő látogatót fogadó erődrendszer legnagyobb magyarországi erődjének európai színvonalú szolgáltató, idegenforgalmi létesítménnyé történő fejlesztése megkezdődött, első szakasza lezajlott. A kht. a Közép-dunántúli regionális operatív programban benyújtotta kiemelt projektjavaslatát a monostori erődbe tervezett látogatóközpont megvalósításához. Ehhez igényelt támogatást az Új Magyarország fejlesztési tervből.
A projekt önrésze 401,95 millió forintra nőtt, ám a kht. 17,09 százaléka Komárom-Esztergom megye, illetve Komárom város önkormányzaté, ugyanakkor az önrészből a ráeső hányadot (17,16 millió forint) a megye forráshiány miatt nem tudta kifizetni.
A Monostori Erőd Kht. létrehozásának célja az erődök önfenntartó kulturális-turisztikai helyszínné fejlesztése volt. A távlatban akár évi 1 millió fő látogatót fogadó erődrendszer legnagyobb magyarországi erődjének európai színvonalú szolgáltató, idegenforgalmi létesítménnyé történő fejlesztése megkezdődött, első szakasza lezajlott. A kht. a Közép-dunántúli regionális operatív programban benyújtotta kiemelt projektjavaslatát a monostori erődbe tervezett látogatóközpont megvalósításához. Ehhez igényelt támogatást az Új Magyarország fejlesztési tervből.
A projekt önrésze 401,95 millió forintra nőtt, ám a kht. 17,09 százaléka Komárom-Esztergom megye, illetve Komárom város önkormányzaté, ugyanakkor az önrészből a ráeső hányadot (17,16 millió forint) a megye forráshiány miatt nem tudta kifizetni.-->
