Mégsem lesz semmi a Nabucco-projektből?
Az újság emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy új közép-ázsiai gázszállítók megnyerésével csökkentse az Oroszországtól való függőséget. Ezek az erőfeszítések azonban a Handelsblatt szerint kevés sikerrel jártak. A lap szerint a napokban Angela Merkel kancellár személyesen járt közbe a türkmén elnöknél a közép-ázsiai gázszállítások érdekében.
Az EU pedig új energiapolitikai stratégiájában - amelyet várhatóan csütörtökön hoznak nyilvánosságra - a legnagyobb európai energiakonszernekből álló vásárlói konzorcium felállítását tervezi az unió piaci erejének növelése érdekében. Oroszország azonban a Handelsblatt információi szerint ismét csapást mérhet az európai tervekre, arra készül ugyanis, hogy felvásárolja Kaszpi-tengeri szomszédai földgázkészleteit, majd saját számlájára értékesítse azokat Európa számára. Ezáltal - mint a Handelsblatt írta - az osztrák energiakonszern, az OMW által vezetett konzorciumnak a Nabucco-vezeték megépítésére irányuló tervei halálra vannak ítélve.
A konzorcium elképzelése szerint a földgázt Közép-Ázsiából Törökországon keresztül kellene Európába szállítani. Ugyanakkor továbbra is teljes mértékben homályos, hogy valójában melyik ország szállítaná a földgázt - hangoztatta a lap, s ennek kapcsán bakui kormányforrásokra hivatkozva arról írt, hogy a térség egyik legfontosabb kőolaj-, illetve földgáztermelője, Azerbajdzsán például az orosz Gazpromnak akarja földgázát szállítani.
Az újság értesülése szerint erről már előzetes megállapodás jött létre az orosz "gázóriás" és Baku között. A Handelsblatt szerint ugyanakkor nemcsak Azerbajdzsán, hanem Kazahsztán is orosz nyomás alatt áll, s az EU-t Kazahsztán is kikosarazta. A Handelsblattnak nyilatkozó kazah gazdasági miniszter elmondta: " Moszkva állandó nyomást gyakorol ránk annak érdekében, hogy ne vegyünk részt a Nabuccóban." S az újság szerint a közelmúltban Türkmenisztán is elutasította Andris Priebalgs uniós energiaügyi biztosnak az európai szállításokra irányuló kérését. A lap ezt követően brüsszeli energiaszakértőket idézett azzal kapcsolatban, hogy a Nabucco-vezeték iráni földgáz-szállítások nélkül amúgy sem tölthető fel.
Teheránt azonban általános vélekedés szerint politikai okok miatt ki kellene hagyni a Nabuccóból. Mindezen túlmenően a konzorcium belső konfliktusokkal is küszködik - írta az újság, az egyik legnagyobb problémának Törökországot nevezve. A lap ennek kapcsán a projektben részt vevő Botas török állami földgáztársaság különleges követelésére utalt. Ezek lényege, hogy Törökország - illetve a társaság - nem elégszik meg a tranzitország szerepével, hanem a vezetéken szállítandó gáz 15 százalékának kedvező áron történő és tranzitköltségek nélküli "eltérítésére" törekszik, egyrészt saját felhasználásra, másrészt harmadik piaci értékesítésre. Az újság utalt arra, hogy a konzorcium elutasítja a török követelést, s ennek kapcsán idézte Bayer Mihály magyar Nabucco-nagykövetet, aki a közelmúltban kijelentette, hogy a követelés veszélyeztetné a Nabucco pénzügyi megvalósíthatóságát.
