Jelentős különbségek vannak az egyes régiókban az akut szívinfarktusban szenvedő betegek ellátásában, legjobb a helyzet a központi régióban és az egyetemi városok vonzáskörzetében - mondta a parlament egészségügyi bizottságának mai ülésén Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgató-főorvosa. A bizottság ma hallgatta meg a két éve elindított Szív és Érrendszeri Nemzeti Program (SZÉNP) végrehajtásának tapasztalatairól szóló minisztériumi előterjesztést és a programtanács elnökét, Kiss Istvánt.
A szaktárca jelentősnek tartja a betegségek megelőzését célzó programok, szűrések elterjedését, s, hogy olyan, a civil szervezetek segítségével folyó projekteket, amelyek megtanítják az embereket saját egészségük önellenőrzésére. Közte a 140/90 vérnyomásérték elérésére, a nőknél 80, a férfiaknál a 94 cm alatti haskörfogat tartására, a fölött ugyanis elhízásról kell beszélni, ami számos szövődménnyel jár.
A programok arra is felhívják a figyelmet, hogy 40 év fölött évente, kétévente fontos a vér koleszterin szintjének és a vércukorszintnek a mérése. A dohányzásról leszoktató programok arra figyelmeztetnek, hogy a füstölgés öt-tízszeresére növeli az érelmeszesedés gyakoriságát, a szívinfarktus és a gutaütés kockázatát.
A sürgősségi ellátás kiemelt helyen szerepel a kormányzat programjában. Ennek részeként 11,5 milliárd forintot fordítanak a mentés fejlesztésére, 4,1 milliárdot a mentésirányítás korszerűsítésére. A szentesi légimentő bázis ez év végi felépítésével teljessé válik az országos légimentés. A szaktárca illetékese elmondta: 2006-ban nyolc évre szóló szerződést kötöttek egy osztrák céggel, amelyiktől öt légimentőt bérel hazánk, ezek éves díja 800 millió forint. További három saját gépe van az Országos Mentőszolgálatnak, így ezzel a flottával biztosított a hazai légimentés.
Kiss István, a SZÉNP programtanács elnöke az elért eredmények mellet kifogásolta, hogy a program egésze nem kap semmilyen hatékony tárcaszintű és kormánytámogatást, s tudtával nem szerepel az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, holott elkészítették javaslataikat.
Pedig a szív- és érrendszeri megbetegedések az első kórok hazánkban, aminek következtében a legtöbben vesztik el az életüket, köztük sok középkorú. Évente 16-17 ezer szívinfarktust túlélő beteget bocsátanak el a kardiológiai osztályokról, ám csupán 27 százalékuk vesz részt a 30 napon túli szervezett rehabilitáción. Ez utóbbira ugyanis kevés a kórházi kapacitás és a szakorvos.
