"Nyerő ötletek" az autóhifihez! Most ne kezdjen neki, csak ha fűtött helyen áll az autó

Kár lenne szépíteni: az olcsó alapmodelleket, sőt néha a jobban felszerelt kiviteleket is gyatra minőségű audio-rendszerrel kínálják az autógyártók. Ilyenkor még az is jobb választás, ha csak a rádió előkészítést kéri a vevő, s később, amikor a büdzsé engedi, saját ízlésének megfelelően alakítja a rendszert.

Ha mégis muszáj megvenni a gyári berendezést, a hangfalcsere, illetve a cucc bővítése segíthet orvosolni a hangbajt. Mindez szakember segítsége nélkül is megoldható, de a munka – és a kellékek beszerzése előtt – érdemes átnézni, hogy mire lesz szükség, és mi fér el a meglévő helyeken.

A fejegység (rádió, magnetofon illetve CD játszó) kiváltása a legköltségesebb, de erre ritkán lesz szükség. A hiányzó mély és magas hangok előcsalogatása inkább a hangszóróktól függ. A megfelelő hangsugárzók kiválasztásakor két dologra kell ügyelni: a csere szett ellenállása (ohm érték) egyezzen az erősítőével, és a mérete ne legyen nagyobb a gyárilag kialakított helynél. Utóbbinál nemcsak az átmérő számít, hanem a hangszóró mélysége is. A komolyabb mágnessel szerelt darabok nem mindig férnek el az ajtókárpit alatt, a kalaptartóba viszont besüllyeszthetők.

A hangszórómustra nem az árakról szól: már az olcsó, 5–8 ezer forintos kínai példányok is tökéletesen megfelelnek, persze aki különleges élményre vágyik, százezres darabokat is vásárolhat. A legjobb két- vagy három utas típust választani, mert ezekbe a magas sugárzót is beépítik, ezért nem kell a külön kínált „csipogóknak” helyet keresni az autóban. A csomagoláson ellenőrizze, hogy milyen tartozékokat mellékelt a gyártó. A legfontosabbak a rögzítő keretek, a csavarok és a hangszórókábelek.

A beszerelésre érdemes rászánni egy egész hétvégét. Hidegben viszont csak akkor szabad nekikezdeni a munkának, ha fűtött garázsban áll az autó. A rideg, átfagyott műanyagok ugyanis könnyen eltörhetnek. Ha a hangfalak az ajtóban vannak, előbb a kárpitokat kell megbontani. Régebbi autóknál előfordult, hogy a hangszórót külön burkolták, ezeknél a típusoknál elég lehet a takarórácsot leszerelni. A régi hangszóró eltávolításakor óvatosan húzza le a kábelsarukat, nehogy leszakadjanak, megsérüljenek.

Az új egység beszerelése előtt a rögzítő keret segítségével ellenőrizheti, hogy jó helyen vannak-e a csavarlukak. Bár az átmérő szinte szabvány, a rögzítési pontok gyártónként sajnos változhatnak, ezért lehet, hogy új lyukakat kell fúrni. Ha ez megvan, előbb a kábeleket kell csatlakoztatni, majd ezután kerülhet a hangszóró a helyére. Ügyeljen, hogy a kábelt ne törje meg, ne csípje be a hangszóró pereme alá.

Csipogó a műszerfalon
A magas hangok hallhatóságát – szemben a mély frekvenciákkal – befolyásolja a hangsugárzó elhelyezkedése is. A gyártók ezért úgynevezett csipogókat kínálnak a hangfal szettekhez, amelyet a műszerfalra, vagy az előre kialakított üregekbe lehet rögzíteni. A csipogót általában nem csavar, hanem ragasztó tartja, ezért lehet, hogy ki kell törni a helyéről. Az óvatos rombolás azonban nem okoz kárt, az új cincogó pedig elfedi a régi helyén keletkezett kisebb karcokat. A rögzítéshez használjon jó minőségű ragasztót.